Az európai érdekek önjelölt szószólói

Németország és Franciaország is a legmagasabb szintű tárgyalódelegációt küldte Kínába, az ázsiai gigásszal való tárgyalások előtt pedig európai érdekekre hivatkoztak, amiért a vörös hatalommal egyeztetnek. Az európai érdekek azonban másként csengenek németül és franciául, nem beszélve a többi 26 tagállamról, amelyeknek szintén vannak érdekeik, például a kínai kereskedelemben.

Emmanuel Macron és Hszi Csin-ping Sanghajban. Fontos üzletek köttettek a nemzetközi vásáron Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Francia és német diplomaták egy­aránt európai érdekként magyarázzák a vezetők útjait, az emberi jogi felvetésekre reagálva pedig rendszeresen azt mondják, a kínai fél ismeri az álláspontjukat, és folyik ezzel kapcsolatban a párbeszéd. Saját nyilatkozat azonban nem születik, csak az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkoznak, amely így megfelelő forrás, hiszen nem Párizs vagy Berlin pecsétje áll rajta, hanem a semmitmondó, a felelősséget szétosztó Brüsszelé. Az egységes gondolkodás hiányát jelzi, hogy az Európai Bizottság akadályozta meg a francia Alstom és a német Siemens vasútépítő gigászok összeolvadását, hónapokkal ezután pedig a kínai állami vasútépítő konglomerátum, a CRRC jelezte, hogy vasútgyártó üzemet akar vásárolni a németországi Kielben.

Közelebb kerül Kína

Két újabb kínai nagyváros érhető el a jövőben közvetlen repülőjárattal Budapestről, jelentette be Szijjártó Péter Sanghajban. A külgazdasági és külügyminiszter azután beszélt erről, hogy tárgyalt a China Eastern kínai légitársaság elnökével, valamint tartományi vezetőkkel, írta az MTI. A járatok Csengtuval, a nyugat-kínai Szecsuan tartomány székhelyével, valamint Hsziannal, a Kína északnyugati részén található Senhszi tartomány székhelyével kötik össze a magyar fővárost. – Magyarország egyre vonzóbb befektetési cél a kínai vállalatoknak, miközben a két ország közötti együttműködés gyors ütemben fejlődik – mondta a magyar diplomácia vezetője a második Kínai Nemzetközi Importexpó nyitónapján megrendezett üzleti fórumon. Közölte: a kilenc éve meghirdetett keleti nyitás gazdasági és politikai stratégia fókuszában a kiegyensúlyozott együttműködési kapcsolatok kialakítása állt, a magyar kormány pedig a kölcsönös bizalom talaján építette kapcsolatát a Kínai Népköztársasággal. A külügyminiszter a fórum megnyitója előtt találkozott Csung San kereskedelmi miniszterrel, valamint Ni Jüe-fenggel, a kínai vámhivatal miniszterével.