Az európai érdekek önjelölt szószólói

Németország és Franciaország is a legmagasabb szintű tárgyalódelegációt küldte Kínába, az ázsiai gigásszal való tárgyalások előtt pedig európai érdekekre hivatkoztak, amiért a vörös hatalommal egyeztetnek. Az európai érdekek azonban másként csengenek németül és franciául, nem beszélve a többi 26 tagállamról, amelyeknek szintén vannak érdekeik, például a kínai kereskedelemben.

Emmanuel Macron és Hszi Csin-ping Sanghajban. Fontos üzletek köttettek a nemzetközi vásáron Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Angela Merkel szeptemberi pekingi útját a Politico brüsszeli portál ellentmondásosnak nevezte, ami a diplomáciában egyenértékű az elítélendővel. A német kancellártól ugyanis a liberális sajtó azt várta, hogy a kínai elnököt szembesítse a hongkongi helyzettel, rákérdezzen az emberi jogokra, határozott álláspontja legyen kínai politikai kérdésekben. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a kínai import Németország felől július folyamán 2,7 százalékkal csökkent. Ez németországi munkahelyeket és bevételkiesést jelent, ami alapvetően fogja vissza Merkel ambícióit, hogy vendéglátójával tiszteletlenül viselkedjen. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Merkel szeptemberben már 12. alkalommal utazott kancellári minőségében Kínába 2005-ös székfoglalása óta, miközben nem mondható el, hogy a pekingi politika bármiben is változott volna azóta. A mostani úton a kancellárt többek között a Volkswagen és a Siemens vezérigazgatója is elkísérte; mindkét óriáscégnek nagyon komoly érdekei vannak Kínában.

– Európának erős, átlátható, közösségi fellépésre van szüksége Kínával szemben. A valóságban viszont azt látjuk, hogy az európai szinten csak szócséplés folyik, és minden tagállam a saját érdekeiért küzd bilaterális kapcsolataiban – nyilatkozta John Seaman, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének munkatársa. A francia elnök két nappal ezelőtt érkezett meg Kínába, hogy részt vegyen a sanghaji nemzetközi vásáron. Emmanuel Macron márciusban a német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság hamarosan leköszönő elnökével egyeztette a kívánatos stratégiát, legalábbis erre utaltak a beszámolók. A tapasztalatok azonban nagyon mást mutatnak ilyen rövid idő alatt is. Macront sanghaji útjára elkísérték francia húsipari cégek vezetői, bankárok, valamint repülőgépgyártók, akiknek ugyanolyan fontos üzleti érdekeik vannak Kínában, mint a német kollégáiknak.

Emmanuel Macron és Hszi Csin-ping Sanghajban. Fontos üzletek köttettek a nemzetközi vásáron
Fotó: Reuters

Németország évente 13 milliárd eurónyi áruval kevesebbet exportál Kínába, mint amennyi áru onnan érkezik, az éves kereskedelem volumene nagyjából 221 milliárd dollár. Ezzel Kína a német áruk első számú felvevőpiaca, egyben a harmadik legnagyobb exportpiac is, csak az Egyesült Államokból és Franciaországból érkezik több áru Németországba. Ennek megfelelően mind Merkel, mind Macron kiemelten foglalkozik a kínai kapcsolattal, riválisnak és partnernek is tekinti Pekinget, ahogy egymást is, ez nem is kérdés. Macron közös fellépésre való felszólításának üzenete az volt, hogy francia iránymutatással legyen közös a Kína-stratégia. Erre válaszolhat Angela Merkel 2020 őszén. Akkor épp Németország adja majd az Európai Unió soros elnökségét, s le is szerveztek egy EU–Kína csúcstalálkozót Lipcsébe, amelyen az EU-tagállamok mindegyike részt vesz, és Hszi Csin-ping kínai elnök is ígérte jelenlétét. A rivalizálást árnyalja, hogy júliusban Bajorországban sor került a mindenkori első német–kínai közös hadgyakorlatra. Ezzel szemben állhat Franciaország ütőkártyája, miszerint a brexit bekövetkeztével Párizs lesz az egyetlen uniós állandó tag az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Csak Párizs rendelkezik majd nukleáris fegyverekkel az akkorra már minden bizonnyal 27 tagú közösségben, így diplomáciai szempontból magasabb polcra tudja magát helyezni Németországhoz képest.

Francia és német diplomaták egy­aránt európai érdekként magyarázzák a vezetők útjait, az emberi jogi felvetésekre reagálva pedig rendszeresen azt mondják, a kínai fél ismeri az álláspontjukat, és folyik ezzel kapcsolatban a párbeszéd. Saját nyilatkozat azonban nem születik, csak az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkoznak, amely így megfelelő forrás, hiszen nem Párizs vagy Berlin pecsétje áll rajta, hanem a semmitmondó, a felelősséget szétosztó Brüsszelé. Az egységes gondolkodás hiányát jelzi, hogy az Európai Bizottság akadályozta meg a francia Alstom és a német Siemens vasútépítő gigászok összeolvadását, hónapokkal ezután pedig a kínai állami vasútépítő konglomerátum, a CRRC jelezte, hogy vasútgyártó üzemet akar vásárolni a németországi Kielben.

Közelebb kerül Kína

Két újabb kínai nagyváros érhető el a jövőben közvetlen repülőjárattal Budapestről, jelentette be Szijjártó Péter Sanghajban. A külgazdasági és külügyminiszter azután beszélt erről, hogy tárgyalt a China Eastern kínai légitársaság elnökével, valamint tartományi vezetőkkel, írta az MTI. A járatok Csengtuval, a nyugat-kínai Szecsuan tartomány székhelyével, valamint Hsziannal, a Kína északnyugati részén található Senhszi tartomány székhelyével kötik össze a magyar fővárost. – Magyarország egyre vonzóbb befektetési cél a kínai vállalatoknak, miközben a két ország közötti együttműködés gyors ütemben fejlődik – mondta a magyar diplomácia vezetője a második Kínai Nemzetközi Importexpó nyitónapján megrendezett üzleti fórumon. Közölte: a kilenc éve meghirdetett keleti nyitás gazdasági és politikai stratégia fókuszában a kiegyensúlyozott együttműködési kapcsolatok kialakítása állt, a magyar kormány pedig a kölcsönös bizalom talaján építette kapcsolatát a Kínai Népköztársasággal. A külügyminiszter a fórum megnyitója előtt találkozott Csung San kereskedelmi miniszterrel, valamint Ni Jüe-fenggel, a kínai vámhivatal miniszterével.