Nem az Iszlám Államhoz (ISIS) csatlakozó külföldi harcosok visszafogadásáról, hanem a megbüntetésükről kellene beszélni – ismertette a terrorszervezet soraiban harcoló európaiakról szóló magyar álláspontot Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitáján szólalt fel kedden, nyilatkozatát a távirati iroda szemlézte. Szijjártó szerint az ISIS legyőzése újabb biztonsági kihívást teremtett Európának, ugyanis a terrorszervezethez megközelítőleg ötezer európai uniós állampolgár csatlakozott máig. – Ezek az emberek terrorszervezethez csatlakoztak, amely több millió ember életét keserítette meg, gyilkosságokban vettek részt és szélsőséges ideológiákat terjesztettek – hangoztatta a tárcavezető, megdöbbenésének hangot adva, amiért egyes nemzetközi szervezetek a szóban forgó harcosok európai társadalmakba való visszafogadását célozzák. – Ezeknek az embereknek nem a visszafogadásáról kellene beszélni – nyomatékosította a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni migrációs nyomás növekedésével számítanunk kell arra, hogy ebben a tömegben fel-fel fognak bukkanni azok a külföldi harcosok, akik korábban a terrorszervezethez csatlakoztak, most pedig Európába akarnak visszatérni. – Ki tudja, milyen szándékkal – tette hozzá.
Fotó: Reuters
A terrorszervezetek soraiban szolgálatot teljesítő európaiak ügye azután vált sürgetővé, hogy nemrég Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a visszafogadásukra szólította fel a terrorellenes nemzetközi koalíció tagországait. Ezzel egy időben Nathan Sales, a terrorellenes küzdelem amerikai koordinátora felelőtlenségnek és tiszteletlenségnek nevezte, hogy a szóban forgó államok egy része Irakban kezdeményezne eljárást a terroristákkal szemben. A diplomata főként Franciaországot, mint Bagdad szerepét hangsúlyozó országot bírálta.
A tények tekintetében ugyanakkor nincs miért csodálkozni Párizs álláspontján. Egyes beszámolók szerint a Közel-Keleten mintegy másfél ezer francia állampolgárságú iszlamista teljesít szolgálatot. Ezzel a franciák kapnák meg az európai terroristák legnagyobb részét. A másik, az amerikai véleménnyel szembe helyezkedő állam Németország, amelynek szintén jelentős számú, mintegy ezer iszlamistája van a konfliktuszónában. A kutatások általában megemlítik Belgiumot, Hollandiát és Dániát is: bár kis méretű országokról van szó, arányaiban mégis sok – több száz – közel-keleti harcossal. A helyszíni beszámolók nem feledkeznek meg arról sem, hogy ezen európaiak jelentős része időközben családot alapított – sokszor a terrorszervezet berkeiben –, így a több száz kiskorúért való felelősség is az európai származási országokat terhelheti. Itt Németország járhat az élen, körülbelül háromszáz „dzsihadistabébivel”.
