Csata a spanyol miniszterelnök-jelöltek között

Elsősorban pártjaik programjának bemutatására koncentráltak a spanyol miniszterelnök-jelöltek az újabb parlamenti választások alig egyhetes kampányának egyetlen élő televíziós vitájában, amely kedd hajnalban ért véget.

A spanyol televíziós akadémia által szervezett közel háromórás vitaműsorban a listavezetőknek először arra kellett választ adniuk: miként oldanák fel azt a belpolitikai patthelyzetet, hogy önállóan egyik politikai erőnek sincs kormányzóképes támogatottsága, s ez a helyzet ráadásul a közvélemény-kutatások alapján a választások után is fennmaradhat.

Pablo Iglesias, az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali pártszövetség vezetője szerint a választók azt várják, hogy hagyják maguk mögött nézeteltéréseiket a Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) és alkossanak közösen egy progresszív baloldali kormányt.

A patthelyzetnek azzal lehet véget vetni, ha sokan mennek el voksolni vasárnap – érvelt Pedro Sánchez ügyvezető kormányfő, a PSOE főtitkára, aki arra is javaslatot tett, hogy legtöbb szavazatot szerző pártot mindenképp engedje kormányozni a többi formáció.

Pablo Casado a konzervatív Néppárt (PP) elnöke arról beszélt, hogy a megoldás az, ha az emberek a változásra, azaz rájuk szavaznak. Míg Santiago Abascal, a VOX radikális jobboldali párt elnöke „hazafias alternatívaként” ajánlotta pártját a választók figyelmébe.

A számtalan nagy témakört felölelő műsorban az egyik legélénkebb vitaszakaszt Katalónia helyzete szolgáltatta.

Pedro Sánchez együttélési krízisnek nevezte az ott zajló eseményeket, és megoldásként egyebek mellett azt javasolta, hogy a büntetőtörvénykönyvbe (btk) kerüljön vissza az illegális népszavazás megrendezésének büntethetősége, amely egyébként része a PP programjának is.

Pablo Casado azt vette a szocialista vezető szemére, hogy épp a PSOE vette ki ezt a passzust a btk-ból 2005-ben, és bírálta az ügyvezető kormányt, amiért nem lép fel keményebben Katalóniában a függetlenségi törekvésekkel szemben. Többször megismételte, hogy Sánchez a katalán és baszk nacionalisták segítségével került hatalomra bizalmi szavazás révén 2018-ban, és nem a választók akaratából.

A katalán probléma jelképeként egy barcelonai utcakődarabot mutatott fel a stúdióban lévőknek Albert Rivera az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középutas párt elnöke, hangsúlyozva, hogy ezekkel dobálták a rendőröket az elmúlt hetekben azok a tüntetők, akik az 2017-es alkotmányellenes katalán népszavazást megrendező függetlenségpárti vezetők börtönbüntetése ellen tiltakoztak.

Mint mondta, győzelme esetén az alkotmány 155-ös cikkének felhatalmazása alapján leváltanák Quim Torra katalán elnököt, amit szerinte már a Sánchez-kormánynak is meg kellett volna tennie.

A Vox vezetője szerint Katalóniában valójában évtizedek óta tart a nacionalista „puccs”, amiért az országot több mint negyven éve felválta kormányzó PSOE és PP a hibás. Ebből kiindulva Katalónia autonómiájának felfüggesztését, és az ország területi egységét veszélyeztető pártok, szervezetek betiltását javasolta.

„Önök azon vetélkednek, hogy kinek van keményebb megoldása” – mondta Pablo Iglesias, hozzátéve, hogy a konfliktust csak párbeszéddel és józan ésszel lehet feloldani.

Azzal vádolta Pedro Sánchezt, hogy Katalónia jó kifogás számára, hogy az Unidas Podemos helyett inkább a PP-vel keresse az együttműködés lehetőségét. Míg a szocialista vezető azt hangsúlyozta: az Unidas Podemos engedné a katalán függetlenségi népszavazás megrendezését, ami számára viszont elfogadhatatlan.

A vitát követően az El País baloldali, az El Mundo liberális és az ABC konzervatív napilapok internetes oldalain elindított nézői szavazáson egyaránt Santiago Abascalt, a VOX radikális jobboldali párt elnökét hozták ki a vita győzteseként.

A miniszterelnök-jelöltek televíziós vitájának talán még sosem volt akkora jelentősége mint most, mivel a spanyol demokrácia történetének eddigi legrövidebb, mindössze egy hétig tartó választási kampánya zajlik. A három éve bevezetett szabály szerint megismételt választás esetén rövidebb a hivatalos kampányidőszak és kevesebb a pártoknak járó kampánytámogatás is.

Az idő rövidsége miatt ezúttal egyetlen televíziós vitát rendeztek, míg az áprilisi választások előtt kettőt tartottak.

A hétfőn közzétett közvélemény-kutatások 30 százalék fölé tették a bizonytalan szavazók arányát, akik számára döntő lehet a jelöltek televíziós szereplése.

Az El Mundo által közzétett felmérés szerint áprilisban a választók 7 százalékát, vagyis körülbelül 1,8 millió embert befolyásolta közvetlenül a tévévita, és végül az ott szerzett benyomás alapján szavaztak.