A konferencián Kónya Imre, az 1989-es ellenzéki kerekasztal résztvevője a magyar rendszerváltás történetét tárgyaló előadásában arról beszélt, hogy az 1989 és 1991 között létrejött szabad, független és demokratikus Magyarország történelmi előzményei 1956-ig nyúlnak vissza, amikor a szabadság és a nemzeti függetlenség akarásában egységes volt az ország.
A rendszerváltás folyamatának mérföldköveit részletesen ismertetve, az ellenzéki kerekasztal és Antall József miniszterelnöknek a folyamatban játszott szerepét is méltatva azt mondta: keletről nyugatra fordult az ország, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, Magyarország visszaszerezte 1944 márciusában elvesztett függetlenségét.
1989 és 1991 között békés eszközökkel sikerült megvalósítani 1956 vérbe fojtott törekvéseit – hangoztatta Kónya Imre, akinek vélekedése szerint a rendszerváltozásra a nemzetközi erőviszonyok átalakulása nélkül nem kerülhetett volna sor.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a tanácskozás pódiumbeszélgetésének keretében azt vette sorra, hogy a mai fiatal generáció milyen tanulságokat vonhat le a kommunista rendszer és az azt követő rendszerváltás történetéből.
Ezek között említette, hogy könnyű feladat különbséget tenni igazság és hazugság között, s emiatt nem működhetett soha a kommunista rendszer propagandája, mert hazugságra épült – mondta. Mi könnyen tudunk különbséget tenni szabadság és elnyomás között – folytatta arra is kitérve, hogy a béke, a biztonság és a stabilitás nem adottság,(...) azért küzdeni kell.
Orbán Balázs ritka adománynak nevezte az egységet, amit meg kell becsülni. A politikus úgy folytatta: Európa szerves egység, amelyet sem mesterségesen megosztani, sem birodalmakba szervezni nem lehet, majd arról beszélt, hogy a történelemnek nincs vége, és annak pedig – vélekedése szerint – olyan iránya van, amilyet mi szabunk neki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!