A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Dél-Korea úgy döntött pénteken – alig hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) lejárta előtt -, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, de fenntartja a jogot, hogy ezt bármikor megtegye. Szöul azért hozott ilyen döntést, mert a japán fél hajlandóságot mutatott a vitájukat rendezni hivatott párbeszéd folytatására.
Szöul azért mondta fel augusztusban a megállapodást, mert Japán szigorította három fajta alapanyag kivitelét, amelyekből Dél-Korea mikrochipeket és képernyőket gyárt, illetve eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek.
Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállásából eredő, még rendezetlen vitákban.
Motegi Tosimicu japán és Kang Kjung Vha dél-koreai külügyminiszter pénteken a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) nagojai csúcstalálkozóján állapodott meg Abe és Mun decemberi találkozójáról.
