Globális terjeszkedés külképviseletek hálózatával

Idén már Kínának van a legtöbb diplomáciai képviselete világszerte, miután Peking, növekvő nemzetközi ambícióinak köszönhetően, még az Egyesült Államokat is megelőzte.

Idén már Kínának van a legtöbb diplomáciai képviselete világszerte, miután Peking, növekvő nemzetközi ambícióinak köszönhetően, még az Egyesült Államokat is megelőzte – ez áll az ausztráliai Lowy Institute tegnap közzétett, Global Diplomacy Index című jelentésében. A dokumentum elemzéseket tartalmaz az egyes államok más országokban fenntartott nagykövetségeiről, konzulátusairól, állandó misszióiról.

A CNN amerikai hírtelevízió weboldalán ismertetett jelentés szerint Kína jelenleg 276 diplomáciai állomáshelyet tart fent globálisan, hárommal többet, mint az Egyesült Államok. A két ország nagykövetségeinek száma ugyan megegyezik, ám Peking több konzulátust létesített, mint Washington. – Általában véve a konzulátusok inkább a gazdasági együttműködésért felelősek, miközben a nagykövetségek a politikai kapcsolatokat ápolják – mondta Bonnie Bley, a Lowy Institute kutatója. – A vizsgálódások eredménye is azt mutatja, hogy gyakorlati szinten Kína konzulátusainak nemzetközi hálózata Peking üzleti érdekeinek érvényesítését szolgálja – tette hozzá. Ezt jól példázza Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnöknek a 2012-es hatalomra kerülése óta megfigyelhető törekvése, hogy Pekinget a világpolitika középpontjába állítsa – többek között a fél világot átfogó Új selyemút kezdeményezés hatalmas infrastrukturális és kereskedelmi programjainak hathatós pénzügyi támogatásával.

Miközben Kína folyamatosan terjeszti ki csápjait, az USA néhány lépést tett hátrafelé. 2017-es hatalomra kerülése óta Donald Trump elnök megkísérelte jelentősen megnyirbálni a külügyminisztérium költségvetését. Egy sor fontos külképviselet is üresen áll, ez pedig egyesek szerint azt jelzi: a Trump-adminisztráció elfordult a hagyományos diplomáciai érdekérvényesítéstől. – Az első gyakorlati lépés egy ország diplomáciai befolyásának növelésére a szilárd alapokon álló diplomáciai infrastruktúra kiépítése. Kína esetében biztonsággal állítható, hogy alaposan beruházott ebbe az infrastruktúrába, ami egyértelmű mércéje Peking nemzetközi ambícióinak – mondta Bonnie Bley.

Az Egyesült Államok és Kína után Franciaország rendelkezik a harmadik legtöbb diplomáciai kapcsolattal, külképviseleteinek száma a jelentés szerint 267. Japán 247 misszióval a negyedik helyen áll, Oroszország pedig 242-vel az ötödiken. Magyarország 131 külképviseletet tart fent, ami globálisan a huszonkettedik helyhez elég. Ám míg Kína a külképviseletei számát tekintve világelső, fogadó államként már nem mondhatja el ugyanezt magáról. Jelenleg 256 diplomáciai állomáshelyet tartanak nyilván az ázsiai birodalomban, míg az Egyesült Államok területén 342 külképviselet működik. Bonnie Bley szerint a mennyiség csak az érem egyik fele: Peking jó nemzetközi hírének tényleges erősödését diplomáciai erőfeszítéseinek minősége határozza majd meg.