Kész a brüsszeli kirakós

Jogállamiság, környezetvédelem és digitalizáció – néhány olyan terület, amely az Ursula von der Leyen vezette bizottság következő öt évében biztosan kiemelt jelentőséggel bír. A magyar érdek az, hogy a német elnöknő és csapata a Jean-Claude Juncker vezette bizottságnál kiegyensúlyozottabb politikát folytasson.

Ursula von der Leyen testülete december 1-jével állhat munkába Fotó: Francois Lenoir Forrás: Reuters

A tervezetthez képest egy hónap késéssel, december 1-jével állhat munkába az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, amennyiben az Európai Parlament jövő szerdán Strasbourgban megszavazza a testületet. Az EP-képviselők nem külön-külön véleményezik a tagokat, hanem a bizottság egészének adnak – borítékolhatóan – zöld jelzést. Szokatlannak nem nevezhető a halasztás: 2004-ben a José Manuel Barroso vezette bizottság esetében három hét késéssel, a következő, szintén Barroso irányította ciklusban pedig három hónapos halasztással indult be a bizottsági munka. A német exminiszter és csapata számos szempontból mégsem illeszkedik a sorba: ez a valaha volt első, nő vezette biztosi testület, amelyben a nemi kiegyensúlyozottság jegyében 12 hölgy is ül majd. Von der Leyennek kifejezett kérése volt, hogy a tagállamok rukkoljanak elő női jelöltekkel. A férfi-női megoszlás mellett politikai és földrajzi kiegyensúlyottság is jellemző: a testület soraiban a kontinens legerősebb pártcsaládjának, az Európai Néppártnak tíz tagja ülhet, míg a szociáldemokraták kilenc, a liberálisok pedig hat biztossal képviseltetik magukat. Az alelnökök között Csehországból, Szlovákiából és Horvátországból is akadnak politikusok.

Ursula von der Leyen testülete december 1-jével állhat munkába
Fotó: Reuters

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kirakós utolsó darabja a magyar Várhelyi Olivér megszavazásával került a helyére: hazánk delegáltja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót kapta. Egy olyan tárcát, amelyre a magyar kormánynak – javarészt a szakpolitika célterületével, a Nyugat-Balkánnal ápolt jó kapcsolatok miatt – régóta fájt a foga. Ahogy azt számos kormányzati szereplő is megfogalmazta, a hazai érdek, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elődjénél, ­Jean-Claude Junckernél kiegyensúlyozottabb és józanabb politikát folytasson. Reménykeltő lehet, hogy a leendő elnök november elején Berlinben elmondott Európa-beszédében új migrációs politika kezdetét jelentette be. Eszerint már 2020 első felében ismertetik a „fenntartható, humánus megközelítésű, de hatékony” brüsszeli menekültpolitikát. Az eddigi bizottsági kommunikációból azt is tudni lehet, hogy röviddel a munkába állást követően az uniós klímatörvény is körvonalazódhat, mégpedig az egykori jogállamisági harcos, a holland Frans Timmermans jóvoltából.

A Von der Leyen-testületben az igazságügyi munkát a belga Di­dier Reynders folytatja majd a cseh Věra Jourová segítségével. Ők felelhetnek tehát az átfogó jogállamisági mechanizmusért, ami valamennyi tagállamban vizsgálná – többek között – az uniós alapértékek érvényesülését. Jourová korábban elutasította, hogy a következő Timmermansként beszéljenek róla, és elsősorban párbeszédet szorgalmazott a „problémás” – egyébként az otthonául szolgáló – régióval. A digitalizáció kérdése szintén meghatározhatja Brüsszel következő öt évét: a bizottságban a dán liberális Margrethe Vestager felel azért, hogy a kontinens a jogalkotás szintjén is próbálja beérni a technológiai fejlődést.

Elbukott nyilatkozat

A jogállamisági kérdések kerültek terítékre az Általános Ügyek Tanácsának tegnapi ülésén Brüsszelben, Magyarország és Lengyelország azonban nem értett egyet a készülő közös nyilatkozat tartalmával, amely az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd eredményeit összegezte volna. Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta a fejleményeket: a magyar kormány általánosságban nem ért egyet azzal, ha Brüsszel értékeléseket készít a tagállamok jogállamisági helyzetéről. A vétót megelőzően a miniszter a Euronews hírcsatorna online felületén közölt véleménycikket. Ebben a bizottsági vizsgálódás ellen többek között azzal érvelt, hogy a jogállamiságnak nincsenek egységes kritériumai. (J. T.)