Kicsit sem klímabarát az uniós vándorcirkusz

Az Európai Parlament már holnap kihirdetheti az uniós szintű klímavészhelyzetet. A strasbourgi székhelyű testület imázsán mindenesetre nem segít, hogy a Belgium és Franciaország közötti költözködés évi több tízezer tonna szén-dioxid-szennyezést okoz. A kritikák kereszttüzébe most épp az éghajlat kérdésében élharcos, de a francia székhez makacsul ragaszkodó Macron-párt került.

2019. 11. 27. 11:46
Trucks are parked on a motorway near Strasbourg as French truckers demontrate in a protest against rising fuel prices
FRANCE/ Fotó: REUTERS/Vincent Kessler
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén holnap szavaznak az uniós szintű klímavészhelyzet kihirdetéséről. A kérdés hosszú hónapok óta megosztja az európai közvéleményt és az EP frakciói között is okozott törésvonalakat. Míg a balliberális–zöld oldalon egy emberként érvelnek a válságállapot kimondása mellett, a konzervatív pártcsaládok szlogenek helyett inkább konkrét intézkedéseket várnak. A 751 képviselőt tömörítő testület látványosan kis létszámban, de már jóval a holnapi voksolás előtt, hétfő este megvitatta a klímakérdést. Részben ­amiatt volt sürgető napirendre venni az ügyet, mert jövő hétfőn veszi kezdetét az ENSZ-klímacsúcs Madridban, így amennyiben az EP ténylegesen bejelenti a kontinens egészére hatályos vészhelyzetet, az uniós delegáció nem érkezik üres kézzel a spanyol fővárosba. A szimbolikus gesztus jelentőségét pedig tovább növelheti, hogy az Egyesült Államok időközben hivatalosan is megkezdte a kivonulást a párizsi klímaegyezményből.

A papírforma szerint Donald Trumpnak is üzent hétfői felszólalásában Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi szakbizottságának liberális elnöke, mondván: Európának a környezetvédelem kérdésében épp Washingtonnal ellentétes üzenetet kell küldenie. – Egyedülálló lehetőség előtt állunk. Meg kell mutatnunk, hogy igenis érdekel bennünket a környezetünk. Ez nem a politikáról szól – sürgetett Strasbourg­ban Canfin, aki egyébként a klímavészhelyzetről szóló határozati javaslat beterjesztője is. (Összesen egyébként két javaslatról szavaznak csütörtökön a képviselők: az egyik a madridi klímacsúcsra készített európai parlamenti álláspont, a másik pedig az említett, klímavészhelyzetről szóló dokumentum – a szerk.)

A sors iróniája, hogy az átfogó klímavitára épp a strasbourgi ülésen kerül sor. Az EP franciaországi székének létjogosultságát hétfőn elsőként Bas Eickhout, a Zöldek EP-képviselője kérdőjelezte meg. Mint mondta, valóban történelmi jelentőségű lenne a klímavészhelyzet kimondása, de azt szükségszerűen tettek kell hogy kövessék. – A parlament hozzáállásán is változtatnunk kell! Véget kell vetnünk ennek a vándorcirkusznak! Nonszensz, ami történik! – ismételgette a holland politikus, utalva arra, hogy a parlamenti testület Brüsszel és Strasbourg közötti, havonta egyszeri ingázása finoman szólva sem kíméli a környezetet.

Fotó: REUTERS/Vincent Kessler

Kiszámolták, hogy a képviselők és csapatuk utaztatása, valamint az azzal járó szállítmányozás évi 19 ezer tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. Mivel a plenáris ülés hétfőn kezdődik, a legtöbben otthonról és nem Brüsszelből jutnak el Franciaországba: ez egyes esetekben vonatúttal, de sokkal gyakrabban két rövid repülőúttal történik. Annak is megvan a környezetvédelmi ára, hogy az EP strasbourgi, valóban grandió­zus épülete az év 317 napján üresen – de fűtve vagy kivilágítva – áll. Az ingázás évente körülbelül 114 millió euróba kerül – a kritikusok szerint Strasbourg nélkül ezt az összeget lehetne ténylegesen a környezetet és éghajlatot védő intézkedésekre fordítani. (Egyébként vannak olyan euro­szkeptikus pártok, amelyek számításai szerint bőven 200 millió euró feletti összegről van szó).

Politikai akarat persze aligha van a változásra, az uniós szerződések a francia–német határon fekvő Strasbour­got rögzítik az EP hivatalos székhelyeként, amihez – szinte magától értetődő hatalmi szempontokból – Franciaország makacsul ragaszkodik. Pascal Canfin pedig bár okkal hívja fel a figyelmet a környezetvédelem egyre sürgetőbb ügyére, az érvek hitelességéből – ahogy azt képviselőtársai is figyelmébe ajánlották – jócskán elvesz, hogy a strasbour­gi székhelyhez hű ­Emmanuel Macron politikai pártjához tartozik.

Magyar–francia közeledés

Meglepő, hogy Emmanuel Macron mára számos kérdésben egyetért Orbán Viktorral – erről Manfred Weber az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője beszélt tegnap Strasbourg­ban. A bajor politikus az M1 aktuális csatorna kérésére arra is emlékeztetett: a májusi európai voksolás előtt maga a francia elnök volt az, aki a magyar miniszterelnök és a saját Európa-víziói közötti választást sürgetett. – Kérdem én: mi változott? – fogalmazott Weber, aki a sajtó munkatársai előtt azon véleményét is kifejtette, hogy a Magyarországgal szembeni jogállamisági kritikákat az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülésén is meg kellene vitatni.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.