– Észtország azon kevés tagállam közé tartozik, amely teljesíti a kétszázalékos vállalást. Nem véletlenül: a szomszédjukban lévő Oroszország – a világ második katonai hatalma – meglehetősen robusztus külpolitikát folytat. Közvetlen fenyegetésnek tekintik-e ezt?
– Ha az a kérdése, hogy Oroszország fenyegetést jelent-e a békére és a biztonságra, akkor a válasz az, hogy igen. Feltétlenül. Egy olyan atomhatalomról beszélünk, amely egy évtized leforgása alatt két szomszédjára (Grúziára és Ukrajnára – a szerk.) is fegyverrel támadt. Oroszország megsértette az ENSZ Alapokmányát, és a kiszámíthatatlanság óriási tárházát látjuk a Kreml politikájában.
– Még a hidegháború idején sem fordult elő soha, hogy Moszkva egy NATO-tagállamra támadt volna. Elképzelhetőnek tartja-e mégis ezt, mondjuk, a balti államok vagy Lengyelország rovására?
– Ez nem elképzelés kérdése, hanem nagyon is gyakorlati katonai tervezésről van szó. Ennek lehetőségét látjuk a nagyszabású hadgyakorlataikban, amelyek során vannak annyira politikailag inkorrektek, hogy nem szégyenlősek a célnak kiszemelt országok megnevezésében vagy a hibrid hadviselésükben.
– Észtország lakosságának egynegyede orosz nemzetiségű. Milyen szerepet tölt be ez a népcsoport ebben a stratégiai játszmában?
– Nemcsak nálunk, de más országokban is azt látjuk, Moszkva próbálja magához kötni az orosz ajkú kisebbséget a Russzkij mir (Orosz világ) koncepciója mentén, az orosz nyelvű média befolyásával. Tisztában vagyunk ezekkel az erőfeszítésekkel, a múltban voltak provokációs kísérletek is, de mi az Észt Köztársaság lojális polgárainak tekintjük az orosz ajkúakat. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha az észtországi orosz ajkúak a határon túlra tekintenek, akkor azt látják, az emberek ott nem élnek olyan életszínvonalon, mint nálunk.
Szijjártó: Nő a migrációs nyomás
– Magyarország és Észtország közösen lép fel, hogy a migrációs folyamatokat a nemzetközi közösség nem ösztönözni, hanem megállítani akarja – mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután észt kollégájával, Urmas Reinsaluval egyeztetett. Mint a magyar tárcavezető kifejtette, egyetértenek, hogy az ENSZ globális migrációs csomagja veszélyes dokumentum, és azt nem tekintik kötelezőnek, mert a migráció kérdése a nemzeti szuverenitás kategóriájába esik. Ugyancsak egybeesnek az álláspontok a határok megvédésének jelentőségéről. – Mi akarjuk eldönteni, kit engedünk be és kikkel akarunk együtt élni – tette hozzá Szijjártó, aki szerint a migrációs nyomás nő a Nyugat-Balkánon, és télen a migrációs útvonalak áttevődnek a szárazföldre. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!