Hölgyeké az elsőbbség!

Szaúd-Arábia a minap törölte el azt a törvényt, hogy a nőknek és családosoknak, valamint az egyedülálló férfiaknak külön ajtót kell használniuk a vendéglátóhelyeken.

„Minden rendben van, jól érzik magukat?” – lépett oda asztalunkhoz egy nő a szaúd-arábiai al-Ula egyik éttermében. Kedves érdeklődése duplán meglepett. Egyrészt mert nemhogy az arcát nem takarta el, de még sűrű, fekete haját is kiengedve hordta. Másrészt mert nem hozzánk szólt: egészen addig „pincérnővel” még nem találkoztam az országban. A sziklakanyonban berendezett szabadtéri étteremhez csupán egyetlen hasadék vezetett, amely néhol annyira összeszűkült, hogy egy megtermettebb embernek már be kellett húznia a hasát, ha át akart férni. Ezeken a pontokon az érkezők és távozók türelmesen várták ki sorukat. Mindeddig szabályellenesen.

Szaúd-Arábia ugyanis csak a minap törölte el azt a törvényt, hogy a nőknek és családosoknak, valamint az egyedülálló férfiaknak külön ajtót kell használniuk a vendéglátóhelyeken. Hivatalosan a könnyítés célja az, hogy ne kelljen minden étteremhez, kávézóhoz két bejáratot építeni. A szándék mögött ugyanakkor kétségtelenül ott van a nők jogainak szélesítése, a nemi elkülönítés fokozatos megszüntetése is.

A hangsúly pedig a fokozatosságon van. A szabályozás egyelőre csak választható, minden tulajdonos maga dönt arról, hogy betartja-e. Mint a fenti példából is láthattuk, igazság szerint már eddig sem vette mindenki komolyan az előírást. Nem változik az sem, hogy a vendéglátóhelyen általában ugyanúgy külön helyiség van az egyedülálló férfiaknak és nőknek, ahogy az újítások nem érintik az élet megannyi területét, ahol zavartalanul működik a nemi szegregáció: az iskolákat, a kórházakat, a mecseteket és így tovább.

Mégis, a konzervatív iszlám királyság változik, méghozzá nagyon gyorsan. Az ifjú koronaherceg, Mohammed bin Szalmán által megfogalmazott Vízió 2030 nevű reformcsomag egyik fő pontja, hogy a nőket is integrálják a munkaerőpiacra, a társadalmi életbe, a külföldiek előtt pedig kitárják az állam kapuit. Ennek részeként az elmúlt néhány esztendőben számos reformot vezettek be: például a nők már szerezhetnek jogosítványt, járhatnak sporteseményekre, és nincs szükségük férfi „oltalmazójuk” engedélyére, ha külföldre akarnak utazni. Idetartozik az is, hogy elérhetővé tették a turistavízumot, így már bárki beutazhat Szaúd-Arábiába.

A változásoknak persze idő kell, és óhatatlanul ellenállást váltanak ki. Nemcsak a szaúdiak között, de az egész iszlám világban vita folyik arról, hogyan kell értelmezni a vallási parancsokat. Több vallástudós megfogalmazta már, hogy a nemi szegregáció kívánalma valójában sehol nem szerepel a Koránban.

Szaúd-Arábia nemzeti tizenegye, a zöld sólymok vasárnap 1-0-s vereséget szenvedett Bahreintől az Arab-öböl-kupa regionális futballbajnokság döntőjében. Bár maga az eredmény is váratlan, politikailag még inkább az, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein egyáltalán részt vett a katari rendezésű sportversenyen. Mi több, a szaúdi labdarúgócsapat közvetlen járattal repült Dohába. Rég történt utoljára ilyen, a fenti három arab állam – valamint Egyiptom – ugyanis 2017 júniusa óta blokád alatt tartja Katart, mert a vádak szerint a különutas apró állam támogatja a terrorizmust. Más, kevésbé látványos jelei is vannak annak, hogy olvad az arab államok közötti konfliktus. Múlt hónapban a The Wall Street Journal például úgy értesült, hogy a katari külügyminiszter októberben szaúdi tisztségviselőkkel találkozott, hogy végre elsimítsák a nézeteltéréseket. A tárcavezető múlt héten meg is erősítette: valóban elkezdődtek a tárgyalások, és van remény a rendezésre. A héten a Öböl Menti Együttműködési Tanács is összeül Rijádban, amire a katari emír is meghívót kapott Szalmán szaúdi királytól. Így volt ez egyébként az elmúlt két évben is, de akkor Doha csak alacsonyabb szinten képviseltette magát. A katari emír egyelőre nem adott választ, sajtóértesülések szerint azonban a tanács egyik fő témája a rendezés lesz. Ha azonnali áttörés nem is várható, lassú olvadásra lehet számítani.