Szijjártó Péter: A terrorszervezetek jelentette új biztonsági kihívások miatt is szükség van a NATO-ra

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO a jövőben is a világtörténelem legsikeresebb védelmi szövetsége maradjon, különös tekintettel arra, hogy a terrorszervezetek által használt új technológiák a biztonsági kihívások új dimenziójának megjelenésével járnak – mondta szerdán Londonban a külgazdasági és külügyminiszter.

London, 2019. december 4. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad a sajtó képviselõinek a NATO-tagállamok londoni jubileumi csúcstalálkozóján 2019. december 4-én. A brit fõvárosban elõzõ nap kezdõdött a NATO jubileumi csúcstalálkozója a védelmi szervezet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter, aki az észak-atlanti szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón vesz részt, a magyar közmédiának nyilatkozva a rendezvény helyszínén kijelentette: az illegális migrációs folyamatok – különösen a Nyugat-Balkánon – nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt. Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint – mondta Szijjártó Péter.

Kijelentette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell, és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat.

Közölte, ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben. Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, „annak érdekében, hogy a terrorizmus bölcsőjeként emlegetett térségben is fellépjünk a szélsőséges ideológiák terjedése és az erőszak ellen” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: Magyarország a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az afganisztáni nemzetbiztonsági és védelmi erőket, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.

Mindemellett a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy 2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében – mondta Szijjártó Péter.

Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a NATO közös műveleteihez továbbra is jelentős mértékben hozzájáruljon, és ezekkel a felajánlásokkal ezt el is éri – tette hozzá.

Az MTI felvetésére, hogy elsősorban az Egyesült Államok részéről erőteljes nyomás nehezedik a többi NATO-tagországra a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási cél mielőbbi teljesítésére, Szijjártó Péter elmondta: Magyarország az erről döntő walesi NATO-csúcson két vállalást tett, és mindkettőt komolyan is veszi.

A külgazdasági és külügyminiszter interjút ad a sajtó képviselõinek a NATO-tagállamok londoni jubileumi csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egyik magyar vállalás az, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt 2024-ig kell elérni, és Magyarország addig ezt el is fogja érni. Erre született egy világos terv, amelyet Magyarország a NATO-nak be is terjesztett, és ezt a tervet a szövetség részéről nem érte bírálat – mondta.

A másik magyar vállalás az volt, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát Magyarország fejlesztésekre költi, és ez a cél az idén már teljesült is: a védelmi kiadások 23,5 százalékát a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően – mondta a londoni NATO-csúcstalálkozón Szijjártó Péter.

Magyarország addig blokkolja Ukrajna NATO-közeledését, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják a jogaikat

A NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának szerdán a londoni NATO-csúcson.

Szijjártó Péter rögzítette: Magyarország érdeke, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen. Hiszen minél erősebb és stabilabb Ukrajna, annál jobb helyzetbe kerülhetnének a kárpátaljai magyarok – tette hozzá.

A miniszter felidézte: a kárpátaljai magyarok jogait még az előző elnök alatt „súlyosan megsértették”, és az utóbbi időszakban „rejtett módon, az ukrán titkosszolgálat bevetésével” tovább nőtt rajtuk a nyomás.

Szijjártó Péter leszögezte: többször világossá tették az ukrán félnek, hogy Magyarországnak akkor lesz lehetősége feloldani a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják pontosan azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbe lépese előtt megillette őket.

„Nem kérünk semmi plusz, nem kérünk többletjogokat a kárpátaljai magyaroknak, csak azokat, amelyekkel korábban rendelkeztek” – összegzett Szijjártó Péter azt is megjegyezve, hogy egészen addig nem oldják fel a magyar vétót.