Vitatott afgán eredmény

Három hónapig tartott, hogy végre kiderüljön: a szavazatok 50,64 százalékának megszerzésével már az első fordulóban újrázni tudott az afganisztáni elnökválasztáson Asraf Gáni államfő.

2019. 12. 23. 6:44
Afghan presidential candidate Ashraf Ghani arrives to cast his vote in the presidential election in Kabul, Afghanistan
Három hónap várakozás után végül Asraf Gáni (középen) örülhetett Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három hónapig tartott, hogy végre kiderüljön: a szavazatok 50,64 százalékának megszerzésével már az első fordulóban újrázni tudott az afganisztáni elnökválasztáson Asraf Gáni államfő.

Az eredetileg október közepére ígért eredményhirdetés azért húzódott el ilyen sokáig, mert technikai problémákra, állítólagos visszaélésekre és az ellenzék tüntetésére hivatkozva a választási bizottság képtelen volt összeszámolni a voksokat.

Három hónap várakozás után végül Asraf Gáni (középen) örülhetett
Fotó: Reuters

Biztosat még most sem lehet mondani, a végleges számokra várni kell, ráadásul a többi jelölt még jogorvoslattal élhet. A 39,52 százalékkal második helyen végzett legfőbb kihívó, Abdulla Abdulla már be is jelentette, nem fogadja el az eredményt.

A 32 milliós Afganisztánban a 9,6 millió regisztrált szavazó közül szeptemberben mindössze 1,8 millióan szavaztak, az alacsony részvétel egyik oka, hogy a tálibok támadásokkal fenyegették a szavazóhelyiségeket.

Gáni többsége így nagyon szűk, miközben Abdulla több százezer voks tisztaságát vitatja. Hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2014-ben is: akkor az Egyesült Államok közvetítésével Gáni és Abdulla végül a hatalom megosztásával oldották fel a patthelyzetet. A Reuters értesülései szerint azonban a győztes államfő ezúttal nem hajlandó effajta alkura.

Félő, hogy a belső viszály még jobban felkorbácsolhatja az indulatokat a háború sújtotta országban. Ráadásul érzékeny pillanatban érkezett az eredményhirdetés, hiszen a hónap elején az Egyesült Államok újra tárgyalóasztalhoz ült a tálibokkal Dohában. Idén egyszer már közeledtek az álláspontok, Donald Trump még azt is kilátásba helyezte, hogy meghívja Washingtonba a szélsőségesek képviselőit, ám a békülésnek végül egy amerikai életet is követelő kabuli merénylet vetett véget.

Az amerikai elnök hálaadáskor villámlátogatást tett Afganisztánban, megerősítve a tálibok béketapogatózásairól szóló híreket, valamint a fokozatos amerikai kivonulás tervét. Ehhez azonban mindenekelőtt stabil, erős és egységes kabuli kormányra lenne szükség, ám Afganisztán 18 év után is képtelen önállóan megbirkózni a biztonsági kihívásokkal, a tálibok befolyása az ország területének több mint felére terjed ki.

Közben a munkanélküliségi ráta 25 százalék felett van, a népesség fele a szegénységi küszöb alatt él. Az Európába érkező illegális migránsok legnagyobb része, több mint ötöde közülük kerül ki. Az afganisztáni NATO-misszióban Magyarország is részt vállal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén jelentette be, hogy hazánk az eddigi száz katona mellé további hetven főt telepít az ázsiai országba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.