Vitatott afgán eredmény

Három hónapig tartott, hogy végre kiderüljön: a szavazatok 50,64 százalékának megszerzésével már az első fordulóban újrázni tudott az afganisztáni elnökválasztáson Asraf Gáni államfő.

Három hónap várakozás után végül Asraf Gáni (középen) örülhetett Fotó: Reuters

Három hónapig tartott, hogy végre kiderüljön: a szavazatok 50,64 százalékának megszerzésével már az első fordulóban újrázni tudott az afganisztáni elnökválasztáson Asraf Gáni államfő.

Az eredetileg október közepére ígért eredményhirdetés azért húzódott el ilyen sokáig, mert technikai problémákra, állítólagos visszaélésekre és az ellenzék tüntetésére hivatkozva a választási bizottság képtelen volt összeszámolni a voksokat.

Három hónap várakozás után végül Asraf Gáni (középen) örülhetett
Fotó: Reuters

Biztosat még most sem lehet mondani, a végleges számokra várni kell, ráadásul a többi jelölt még jogorvoslattal élhet. A 39,52 százalékkal második helyen végzett legfőbb kihívó, Abdulla Abdulla már be is jelentette, nem fogadja el az eredményt.

A 32 milliós Afganisztánban a 9,6 millió regisztrált szavazó közül szeptemberben mindössze 1,8 millióan szavaztak, az alacsony részvétel egyik oka, hogy a tálibok támadásokkal fenyegették a szavazóhelyiségeket.

Gáni többsége így nagyon szűk, miközben Abdulla több százezer voks tisztaságát vitatja. Hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2014-ben is: akkor az Egyesült Államok közvetítésével Gáni és Abdulla végül a hatalom megosztásával oldották fel a patthelyzetet. A Reuters értesülései szerint azonban a győztes államfő ezúttal nem hajlandó effajta alkura.

Félő, hogy a belső viszály még jobban felkorbácsolhatja az indulatokat a háború sújtotta országban. Ráadásul érzékeny pillanatban érkezett az eredményhirdetés, hiszen a hónap elején az Egyesült Államok újra tárgyalóasztalhoz ült a tálibokkal Dohában. Idén egyszer már közeledtek az álláspontok, Donald Trump még azt is kilátásba helyezte, hogy meghívja Washingtonba a szélsőségesek képviselőit, ám a békülésnek végül egy amerikai életet is követelő kabuli merénylet vetett véget.

Az amerikai elnök hálaadáskor villámlátogatást tett Afganisztánban, megerősítve a tálibok béketapogatózásairól szóló híreket, valamint a fokozatos amerikai kivonulás tervét. Ehhez azonban mindenekelőtt stabil, erős és egységes kabuli kormányra lenne szükség, ám Afganisztán 18 év után is képtelen önállóan megbirkózni a biztonsági kihívásokkal, a tálibok befolyása az ország területének több mint felére terjed ki.

Közben a munkanélküliségi ráta 25 százalék felett van, a népesség fele a szegénységi küszöb alatt él. Az Európába érkező illegális migránsok legnagyobb része, több mint ötöde közülük kerül ki. Az afganisztáni NATO-misszióban Magyarország is részt vállal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén jelentette be, hogy hazánk az eddigi száz katona mellé további hetven főt telepít az ázsiai országba.