A lengyel kormánypárti szenátorok botrányosnak tartják a Velencei Bizottság jelentését

A 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság a lengyel szenátusban minap vitára bocsátott törvénymódosítások elutasítását javasolta azzal, hogy a lengyel igazságügyi rendszer „további gyengítésének lehet tekinteni” őket.

A lengyel kormány politikusai korábban már előrebocsátották: mivel a Velencei Bizottság küldöttségét nem a lengyel állam külföldi képviseletére alkotmányosan meghatalmazott szerv (az államfő, a kormány) hívta meg, a múlt heti látogatást és az ennek nyomán készülő bizottsági véleményt nem tekintik hivatalosnak.

A kormánypárti többségű alsóházban (szejm) tavaly decemberben megszavazott törvénytervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében.

Amennyiben a módosításokat a szenátus a legkésőbb pénteken esedékes szavazásban elveti, az alsóház egyszerű többséggel újból megszavazhatja őket.

A lengyel kormány megvédi reformjait

A lengyel kormány védeni fogja az állam érdekeit a lengyel igazságügyi reform, valamint az uniós költségvetési terv kapcsán – hangsúlyozta Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtökön Varsóban, reagálva az Európai Parlamentnek a lengyel és a magyar jogállamiságról tartott szavazására.

Ziobrót a sajtótájékoztatóján kérdezték meg, nem tart-e attól, hogy a Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló állásfoglalás nyomán csökkennek majd a Varsónak járó források a készülő uniós költségvetésből.

A miniszter, utalva arra, hogy az Európai Unió (EU) költségvetését csak egyhangúlag lehet jóváhagyni, közölte: nincsenek ilyen aggodalmai.

Aláhúzta: a kormány továbbra is kész „határozottan védeni a lengyel méltóságot és a lengyel érdekeket”, „keményen tárgyal” majd az uniós költségvetésről is, úgy, hogy az megfeleljen Lengyelország elvárásainak, valamint az uniós alapszerződés alapján neki járó jogoknak.

Varsó „asszertív módon” fogja bemutatni az igazságügy megszervezésére vonatkozó érveit is, e téren véghez viszi a reformokat, „annak ellenére, hogy egyesek megpróbálják rákényszeríteni gyarmatosító gondolkodásukat” – fogalmazott Ziobro.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szenátora, Marek Pek csütörtöki nyilatkozata szerint „Magyarország és Lengyelország 'grillezése' mindenféle európai szerv kedvenc cselekvésévé vált”, a tét viszont „mindenekelőtt a két ország szuverenitása”.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó PiS EP-képviselői strasbourgi sajtóértekezletükön azzal vádolták a csütörtöki indítványt támogató lengyel ellenzéki képviselőket, hogy az ország érdekei ellen cselekedtek.

Az indítvány mellett szavazó fő lengyel ellenzéki párt, az Európai Néppárthoz tartozó Polgári Platform (PO) nevében felszólaló Andrzej Halicki szerint „az EU-nak erősebbnek, nem pedig gyengébbnek kell lennie”, Lengyelországban pedig – mint mondta – a bíróságok függetlensége terén sértik az uniós alapszerződéseket.

A strasbourgi indítványt felállva tapsolta meg sajtóértesülések szerint Robert Bierdron EP-képviselő, melegjogi aktivista, a lengyel baloldal államfőjelöltje. Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy szükség van egy új jogállamisági mechanizmus kidolgozására.

A 7-es cikk szerinti eljárást Lengyelország esetében az Európai Bizottság 2017 decemberében kezdeményezte a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok betartása terén tapasztalt problémák miatt.