A NATO figyeli a térségbeli helyzetet a bagdadi amerikai célzott légicsapás után

A NATO közelről figyeli a térségbeli helyzetet azután, hogy péntekre virradóra a bagdadi repülőtérnél amerikai légicsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát, Kászim Szulejmáni tábornokot, valamint Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milíciákat tömörítő katonai szövetség egyik vezetőjét, illetve annak vejét.

Forrás: MTI2020. 01. 03. 18:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bagdadi légicsapásokra Donald Trump amerikai elnök adott utasítást, a kongresszus megkérdezése nélkül.

Szoros kapcsolatban maradunk, és rendszeres kapcsolatot tartunk az iraki hatóságokkal – közölte Dylan White ügyvezető NATO-szóvivő.

Az iraki kormány kérésére az országban szolgáló NATO-misszió segít megerősíteni az iraki erőket, és megakadályozni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését. Továbbra is megteszünk minden elővigyázatossági lépést – mondta a szóvivő.

A brit kormány óvatosságra intett a légicsapás után, hozzátéve, hogy „további konfliktus nem áll az érdekünkben”. A támadás nyílt támogatásától vagy elítélésétől tartózkodva az Egyesült Államok szövetségesesének számító Nagy-Britannia külügyminisztere, Dominic Raab ugyanakkor kijelentette: Mindig is tudtuk, milyen agresszív veszélyt jelent a Kászim Szulejmáni vezette iráni al-Kudsz-egység.

Németország szerint a közép-keleti helyzet veszélyes eszkalációs pontra jutott, és a konfliktust csak diplomáciai úton lehet megoldani. Ulrike Demmer kormányszóvivő a szaúdi kőolajipari létesítmények elleni támadásra utalva kijelentette, hogy az amerikai lépés egy sor, Iránt terhelő katonai provokációra adott reagálás.

Az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke, Konsztantyin Koszacsov szerint az amerikai támadás hiba volt, amely visszaüthet a szervezőkre. Facebook-oldalán a törvényhozó rámutatott, hogy Irán most gyorsíthatja az atomfegyver gyártását, még ha nem is tervezte ezt korábban.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő lerövidítette görögországi látogatását, és visszaindult Izraelbe. Az izraeli hadsereg lezárta a Golán-fennsíkon lévő Hermon-hegyi síparadicsomot.

Az amerikai külügyminisztérium felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Irakot. Azem Dzsihád, az iraki kőolaji minisztérium szóvivője szerint az iraki kőolajmezőkön dolgozó amerikaiak már elutaztak. A tárca szerint a termelésben és az exportban nincsenek fennakadások. A Reuters brit hírügynökség értesülései szerint Bászrából több tucatnyi amerikai munkást evakuáltak.

Franciaország felszólította Iránban tartózkodó állampolgárait, hogy kerüljék a nyilvános gyűléseket, a hágai kormány pedig Bagdad elhagyására kérte a hollandokat.

Nagy-Britannia megerősítette a biztonságot és a készültséget közép-keleti támaszpontjain – jelentette a Sky News televízió. Irakban mintegy 400 brit katona állomásozik, többségükben a Bagdad melletti el-Tádzsi bázison.

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője megfenyegette a Közép-Keleten állomásozó amerikai katonákat. Úgy fogalmazott, hogy itt az ideje megtisztítani a térséget ezektől az alattomos szörnyetegektől. A pénteki nagyimát vezetve Teheránban az ajatollah hozzátette: „közlöm az amerikaiakkal, főként Trumppal, hogy olyan bosszút állunk, amely éjszakai sötétséggé változtatja a nappalukat”.

A mérsékeltnek számító Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták legfőbb vallási vezetője a kerbelai pénteki nagyimán elítélte és Irak szuverenitása égbekiáltó megsértésének nevezte a támadásokat. Hozzátette: országa sok nehéz időt élt már át, és minden felet önmérsékletre szólított fel.

Haszan al-Kaabi, az iraki parlament elnökhelyettese közölte, hogy szombatra összehívták a parlament rendkívüli ülését. Az intézkedést Ádil Abdul Mahdi ügyvezető kormányfő kérte.

Az iraki elnök elítélte a légitámadást, és önmérsékletre szólított fel. Iraknak elsődlegesen a nemzeti érdekeit kell figyelembe vennie, és el kell kerülnie a fegyveres konfliktus okozta tragédiákat, amelyektől négy évtizede szenved – áll Barham Száleh közleményében.

Hasonlóan foglalt állást Anvar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminisztere is, aki szerint a bölcsességnek és a politikai megoldásoknak kell győznie a konfrontáció és az eszkaláció felett.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.