Az erős gazdaságban bízik Vucsics

A szerb elnök a Szerbia 2025 programot ismertetve azt ígérte, a nettó átlagfizetés 2025 végén 900 euró lesz, az átlagnyugdíj pedig 430-440 euró.

Továbbra is nagy a támogatottsága a köztársasági elnöknek Fotó: Laura Hasani Forrás: Reuters

Az év vége egyfajta kampányhangulatban zajlott Szerbiában, pedig a választások csak április végén lesznek. Az ellenzéki csoportosulások már több mint egy éve rendszeresen szerveznek tiltakozó megmozdulásokat, a küszöbönálló választások bojkottjával is fenyegetőznek. A hatalmi erők pedig az eredményeik hangsúlyozásával próbálnak támogatókat szerezni.

A szerb elnök a Szerbia 2025 programot ismertetve azt ígérte, a nettó átlagfizetés 2025 végén 900 euró lesz, az átlagnyugdíj pedig 430-440 euró. Jelenleg a fizetés átlaga még valamivel 500 euró alatt van, a nyugdíj pedig átlagosan alig haladja meg a 200 eurót. Alekszandar Vucsics a jó eredményeket kiemelve elmondta, hogy 2019-ben a beruházások értéke elérte a 3,8 mil­liárd eurót, ami kilenc százalékkal több, mint 2018-ban. A bejelentés nyomán megjelent elemzések szerint az ötéves terv igen ambiciózus, de akár meg is valósulhat. Január 1-jétől tíz százalékkal nőtt a minimálbér, 5-15 százalékban nőttek a bérek a közszférában, a nyugdíjak pedig 5,4 százalékkal emelkedtek. Közgazdászok szerint a további bér- és nyugdíjemeléshez a hazai gazdaság még gyorsabb ütemű növekedése, az üzleti környezet fejlesztése, nagyobb tőkebiztonság, alacsonyabb adóterhek, az infrastruktúra további fejlesztése, valamint a munkaerő kivándorlásának megállítása kellene.

Továbbra is nagy a támogatottsága a köztársasági elnöknek
Fotó: Reuters

A szerb kormány az elkövetkező öt évben több tíz milliárd euró értékű befektetési ciklussal számol, amely jó eséllyel valóban felgyorsítja majd a gazdasági fejlődést. December közepén a Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet javította Szerbia hitelminősítését BB-ről BB+-ra, pozitív kilátásokkal. Ez azt jelenti, hogy a jó kilátásokról nemcsak a kormánypropaganda szól, hanem valóban kedvező folyamatok indultak be. Az S&P értékelése szerint a szerb GDP-növekedés 2020-ra várhatóan négy százalék lesz, és tavaly is hasonló eredményt sikerült elérni. A hitelminősítő arra számít, hogy a költségvetési stabilitás megmarad, a folyó kiadások szigorú ellenőrzése folytatódik, akárcsak a gazdasági tevékenység és az adóbevételek erős növekedése. A Világbank szakemberei által a közelmúltban publikált jelentés szerint szintén jó esély van a szerbiai gazdaság gyors fejlődésére. Az áll benne, hogy Szerbia akár hétszázalékos hosszú távú növekedést valósíthat meg az új reformprogramjával.

Ilyen tempóban tíz év alatt akár megduplázódhat a GDP.

Terítéken Koszovó kérdése

Szerbia EU-integ­ráció­ját és gazdasági fejlődését is gátolja a megoldatlan koszovói kérdés. A szerb belügyminiszter a napokban azt nyilatkozta az egyik koszovói hírportálnak, hogy a függetlenségét 2008-ban egyolda­lúan kikiáltó Koszovó elismerésének folyamata globális szinten leállt, illetve az ellenkező irányban indult el, mert néhány ország visszavonta az elismerést. Ivica Dacsics, a belügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg 93 ország ismeri el Koszovót független államként, míg öt évvel ezelőtt ez a szám még 113 volt. Ezzel szemben ma már 95 ország nem ismeri el Koszovót. A mérleg nyelve tehát átbillent a szakadár déli tartományt el nem ismerők oldalára. Koszovóban a tavalyi év utolsó napjaiban, közel két hónappal az előre hozott választások után megalakult a parlament. Bár a választásokat az ultranacionalista Önrendelkezés nevű párt nyerte meg és alakíthat kormányt, az még nem jelenti azt, hogy a jövőben ne folytatódhatnának a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalások. Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnöki székbe készülő vezetője azt nyilatkozta, hogy a koszovói kormány megalakítása után azonnal tárgyalóasztalhoz kell ülni az ottani szerbekkel. Azt is hozzátette, hogy az áprilisi szerbiai szavazás után folytatni kell a párbeszédet az új belgrádi vezetéssel.