Baktériumokból készül az élő beton

A rómaiak idején készült az első beton, amit azóta hasonló módon állítanak elő: összekeverik a sódert, a homokot a kötőanyaggal (cementtel) és vízzel. Remélve, hogy a megszilárduló anyag hosszú időn át kemény és stabil marad. A Colorado Egyetem (Boulder) kutatócsoportja, szakítva a hagyománnyal, baktériumok segítségével betonszerű anyagot készített.

Elbírja az ember súlyát, de falazásra még nem alkalmas Forrás: CU Boulder College

Elbírja az ember súlyát, de falazásra még nem alkalmas
Fotó: CU Boulder College

A folyamat azonban lassú volt – az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege gyors betonképződésre adott pénzt. Srubar javaslatára hidrogélt adtak a kiindulási elegyhez, remélve, hogy a baktériumok által felépített hálózat gyorsabban épül ki és erősebb lesz. Az ötlet bevált: a hidrogéles elegyből képződő élő beton gyorsabban megszilárdult, de a kutatók szerint soká lesz még, mire ilyen alapanyagokból a hagyományos betonhoz hasonló minőségű anyagot kapnak. A zöldbetonból készült kocka ugyan elbírja az ember súlyát, de ahhoz nem elég erős, hogy falakat emeljenek ezekből.

A kísérletező kedvű kutatók félbevágott, majd saját öntőformájába tett zöldbetonokra is öntöttek alapanyagokat – a baktériumok hamar kitöltötték a hiányzó részt, azaz megduplázták korábbi önmagukat. Az is kiderült, hogy szobahőmérsékleten, száraz levegőn a zöldbeton napokon belül eléri maximális erősségét, miközben a baktériumok zöme fokozatosan elpusztul. Ugyanakkor néhány hét múlva is találtak baktériumokat, amelyek megfelelő hőmérséklet és magas páratartalom esetén újraéledtek. A módszer homok nélkül is működik, őrölt betonból, de akár porrá zúzott üvegből is előállítható a speciális beton.