Elemér 2024. február 28.
logo

Nagylelkű állam, megalázó nagyvállalatok

Buzna Viktor
2020.01.17. 14:12
Nagylelkű állam, megalázó nagyvállalatok

Japán történelmében először megy apasági szabadságra vezető kormánytag, Koizumi Sindzsiró ezzel a dolgozó apáknak mutatna példát. Az állam nagylelkűen támogatja a gyerekvállalást, a vállalatok azonban nem követik a példát.

„Volt egy barátom, akinek meghirdették az állását, miközben apasági szabadságon volt” ; „Egyszer egy tokiói tárgyaláson a velem szemben ülő férfi megkérdezte, nem gond-e, ha az asztalon hagyja a mobilját, a felesége ugyanis bármelyik pillanatban szülhet” – ilyen, és ehhez hasonló történetek követték azt a napokban megjelent hírt, miszerint a japán környezetvédelmi miniszter a közeljövőben születendő gyermeke miatt kevesebb időt fog tölteni a munkahelyén. A 38 éves Koizumi Sindzsiró szeptemberben kapta megbízását, nem sokkal előbb vette feleségül az ismert tévést, a francia–japán származású Christel Takigawát. Koizumi lesz az első miniszter Japán történelmében, aki ebben az élethelyzetben apasági szabadságra megy.

A hír megosztotta a japán közvéleményt. Ennek egyik oka, hogy a környezetvédelmi miniszter szereti a reflektorfényt, ráadásul a hetedik éve kormányzó Abe Sindzó egyik lehetséges utódaként tartják számon, ezért bejelentését sokan csak egy újabb sztárallűrnek látják. Ezt részben alátámasztja, hogy látszólag a kormánykommunikáció is rákészült az eseményre. A japán kormányszóvivő elmondta, fontos megteremteni egy olyan munkahelyi környezetet, amely támogatja az apasági szabadság intézményét.

Az Abe-kormány szociális politikájának legfontosabb eleme a gyermekszülés támogatása, az elmúlt években számos eszközzel próbálták segíteni a családalapítást. Ösztönzik a nők munkába való visszatérését, a karrier feladása az egyik legnagyobb visszatartó erő a gyermekvállalásban. Ezért nagyszabású bölcsődei program indult, illetve a gyakran egy háztartásban élő, idős szülők ellátását is próbálja átvállalni a Japán. Ezeknek az intézkedéseknek a sorába tartozik a helyi gyes, amelyben a japán állam nemzetközi kitekintésben is nagylelkűnek számít: a gyermek születését követően egy évig mindkét szülő gyermekgondozási támogatásra jogosult.

A kabinet szociális politikája a gyermekszülést támogatja
Fotó: REUTERS/Issei Kato

A statisztikák szerint azonban az intézkedések nem aratnak sikert. A jogosult édesapáknak mindössze három százaléka marad otthon a családjával, hetven százalékuk csak egyetlen éjszakára. A nők nyolcvan százaléka megy szülés utáni szabadságra, vagyis sokan vannak közülük, akik az egészségi okokból kötelező nyolc hetet követően visszamennek dolgozni. Hiába nagylelkű ugyanis a japán állam, ha a közismerten szigorú vállalati kultúra átírja a paragrafusokat. A probléma külön nevet kapott: a pata-hara, vagyis apasági zaklatás ellen online kampány indult, a közösségi médiában is egyre nagyobb figyelmet kap. Az elmúlt időszakban több per indult ismert japán nagyvállalatok ellen, miután a szabadságról visszatérő édesapák megaláztatással, derékba tört karrierrel szembesültek.

A rendszer hiányosságai Koizumi bejelentésében is visszaköszönnek. A fiatal környezetvédelmi miniszter ugyanis csak rövid időre fogja nélkülözni a munkát, és akkor sem teljesen. – Két hét szabadságot veszek ki, de rugalmas maradok. Fontos közfeladatok esetében kivételt teszek majd – fogalmazott a japán környezetvédelmi miniszter.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.