„Nem akarunk pusztító háborút”

Miközben nemrégiben még az egész világ aggódva figyelte, hogy vajon háborúvá fajul-e az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, a napokban Magyarországon járt Ádil bin Ahmed al-Dzsubejr, Szaúd-Arábia külügyi államminisztere. A Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról, mit kellene tenni a terjeszkedő Irán ellen, miért veszítették el a kommunikációs háborút Jemenben, hogyan változik elképesztő ütemben a szaúdi társadalom és mit tesznek ők a migrációs válság kezeléséért.

„Magyarország ugyanúgy gondolkodik az államok szuverenitásáról” Fotó: Teknős Miklós

„Magyarország ugyanúgy gondolkodik az államok szuverenitásáról”
Fotó: Teknős Miklós

– Jemenben már hosszú évek óta dúl egy háború, amelyben Szaúd-Arábia és Irán is érintett. Miért nem sikerült ebben megszerezni a nemzetközi közösség támogatását?

– Mert elvesztettük a kommunikáció csatáját. Előtte nem háborúztunk, és ezt sem mi kezdtük. A harcok már nyolc hónappal azelőtt kirobbantak, hogy a koalíciónk beavatkozott az Iránnal és Hezbollahhal együttműködő szélsőséges csoportok ellen, és Jemen nemzetközileg elismert, törvényes kormányának kérésére cselekedtünk. A húszik gyermekkatonákat toboroznak, az emberek mégis minket hibáztatnak. A húszik több mint háromszáz rakétát lőttek már ki Szaúd-Arábiára, a liberális média mégis minket hibáztat. A húszik városokat és falvakat kerítenek be, megakadályozzák, hogy bejussanak a segélyek, a lakosok éheznek, de a koalíciót hibáztatják. A húszik ellopják és eladják a segélyeket, hogy fegyvereket vegyenek belőlük, és megint csak mi vagyunk a hibásak. A húszik nem engedik, hogy beoltsák az embereket kolera ellen azokkal a vakcinákkal, amiket mi vettünk az Egészségügyi Világszervezetnek, és ez is a mi hibánk. Ez kettős mérce és képmutatás! Azon dolgozunk az ENSZ jemeni megbízottjával, Martin Griffith-szel, hogy kitaláljuk, hogyan mozdulhatnánk előre. A rijádi egyezménnyel tavaly megállapodott a Déli Átmeneti Tanács (a nemzetközileg elismert kormánytól független, de a húszikkal is szemben álló harmadik erő – a szerző) és a jemeni kormány. Dolgozunk a húszikkal való bizalom kiépítésén. Az utóbbi időben már jelentősen visszafogták a rakétatámadásaikat, mi pedig a légi csapásokat. Több mint kétszáz húszi foglyot adtunk át néhány szaú­diért cserébe. Szóval jó irányba haladunk, és remélhetőleg hamarosan egy átfogó politikai egyezségre jutunk, ami véget vet a háborúnak.

– Szaúd-Arábia egyszer már tapasztalt egy óriási változást történelmében, mikor felfedezte az olajat, és hirtelen gazdag állammá vált. Most a Vízió 2030 programmal egy újabb nagyon gyors változást céloztak meg. Készen áll rá a szaúdi társadalom?

– A társadalom teljes mértékben készen áll. A Vízió 2030 program célja, hogy csökkentse az olajfüggőségünket, olyan új területeket nyisson meg a befektetések előtt, mint amilyen a szórakoztatás, pihenés, turizmus, bányászat. Hogy új lehetőségeket biztosítsunk a népnek, amelynek 70 százaléka harminc év alatti. Hogy felkaroljuk a fiatalokat és a nőket. Számos nőkre vonatkozó szabályt eltöröltünk: a felsőoktatásban tanulók 55 százaléka nő, az éttermek már nem szegregáltak, a közszférában minden állás nyitva áll előttük, ugyanazért a munkáért ugyanaz a fizetés jár nekik, bármiféle engedély nélkül szerezhetnek útlevelet és utazhatnak. Óriási változások történnek. Közben koncerteket szervezünk, és a turistáknak is kinyitottuk az ország kapuit. Ezek az intézkedések rendkívül népszerűek, mert a szaúdiak tanultak, és normális életet akarnak élni az országukban.

– Mi a közös pont a keresztény Magyarország és az iszlám Szaúd-Arábia között?

– Országaink 25 évvel ezelőtt vették fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Én, ha jól emlékszem, először 2017-ben, Kuvaitban találkoztam a magyar külügyminiszterrel, aki meghívott Magyarországra. Szaúd-Arábia és Magyarország ugyanúgy gondolkodik az államok szuverenitásáról, tiszteletben tartva az elvet, hogy mások belügyeibe nem lehet beavatkozni. Nekünk Szaúd-Arábia, önöknek Magyarország az első. Mindketten hiszünk a szélsőségesek és a terrorizmus elleni harcban. Irán és az egész közel-keleti térség megítélésében is nagyon hasonló az álláspontunk. Nagyon sok a közös pont, de szeretnénk tovább erősíteni az együttműködést, amit csak gyakoribb személyes látogatásokkal lehet megtenni.

– Hogy veszi ki részét Szaúd-Arábia a migrációs krízis kezeléséből?

– Az egész világon Szaúd-Arábia az egyik legbőkezűbb adakozó, ami a menekültek megsegítését is magában foglalja. Csak szír menekülteknek több mint kétmillió vízumot adtunk ki. Joguk van a munkához, az oktatáshoz, az egészségügyhöz és így tovább. Nálunk senki sem él sátorban közülük. Többségük mára továbbállt, de néhány százezren még mindig vannak Szaúd-Arábiában. Ezen kívül segítünk Libanonnak és Jordániának is a menekültek ellátásában. Lakosságszám arányában úgy hiszem, mi adjuk a legtöbb segélyt, és ez így is fog maradni.

Névjegy

Ádil bin Ahmed al-Dzsubejr Szaúd-Arábia külügyi államminisztere, a tárcavezetőket tömörítő Miniszterek Tanácsának tagja. A Miniszterek Tanácsa a király által vezetett testület, huszonhárom önálló – köztük a külügyminiszteri –, valamint hét államminiszteri portfólióval, amiből kettő különleges feladatokat visel. Al-Dzsubejr 2018 végéig Szaúd-Arábia külügyminisztereként szolgált, az ország történetében másodikként, aki nem a királyi házból származott. Mielőtt a trónra lépő Szalmán király kinevezte volna a tárca élére, 2007-től 2015-ig washingtoni nagykövetként dolgozott. Egyetemi tanulmányait ugyancsak az Egyesült Államokban végezte. Folyékonyan beszél angolul és németül.