Német külügyminiszter: Az urándúsítás újraindításáról hozott iráni döntés véget vethet az atomalkunak

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől.

Forrás: MTI2020. 01. 06. 11:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés a végét jelentheti a Teherán és a nemzetközi közösség közötti atomalkunak – mondta hétfőn Heiko Maas német külügyminiszter.

„Feltétlenül tárgyalunk majd ismét Iránnal. Amit közöltek, az nem összeegyeztethető a megállapodással” – húzta alá Maas a Deutschlandfunk nevű hírrádiónak. Hozzátette, hogy a német, a francia és a brit tisztviselők hétfőn megvitatják a kialakult helyzetet.

Ez nem lett egyszerűbb, és ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megszűnjön a megállapodás. Nagy veszteség lenne, ezért a kialakult helyzetet most nagyon nagy felelősséggel mérlegeljük majd – magyarázta Maas.

Teherán az öt nagyhatalommal (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal 2015-ben kötött megállapodást, amelyben vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.

Regionális háborúhoz vezethet Irán és az Egyesült Államok konfliktusa

Izrael részvételével zajló regionális háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, az iráni atomprogram újraindítása – jelentette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Izrael korában deklarálta, hogy meg fogja akadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését. Az Iráni Forradalmi Gárdával szövetséges milíciák pedig készen állnak amerikai célpontok elleni merényletekre – magyarázta Kis-Benedek József.

A biztonságpolitikai szakértő azt mondta, a Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Köztársasági Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egységének parancsnoka elleni támadást az váltotta ki, hogy Irán átlépett egy „vörös vonalat” az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének megtámadásával.

Az elmúlt időszakban, például a szaúdi olajlétesítmények elleni vagy a Hormuzi szorosban közlekedő hajók elleni támadással Irán több olyan akciót is végrehajtott, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát – sorolta a szakértő.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.