Bombaként robbant a jól időzített kiszivárogtatás Angolában: tengernyi irat alapos áttanulmányozása, újságírók hadának nyomozása és mindenféle elemzések összevetése után a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Közössége (ICIJ) nevű szervezet azt állapította meg, Isabel dos Santos (képünkön) angolai állami pénzeket helyezett el különböző offshore-számlákra, amelyekből személyes vagyonát gyarapította. A gyanújuk szerint Dos Santos – kihasználva ismertségét és befolyását – nyugati tanácsadókkal együttműködve intézte a szabálytalan pénzügyi manővereket, így mindenkitől védve volt, mégis magánkézbe tudta juttatni az állami jövedelmet. Az üzletasszony szerint nyilvánvaló politikai támadásról van szó, hiszen ő maga is indulni szándékozik a 2022-es angolai elnökválasztáson, s ellenfelei így akarják besározni.
A Dos Santos név Angolában teljesen megkerülhetetlen. Isabel dos Santos apja, José Eduardo dos Santos 1979-től 2017-ig állt Angola élén. Az országot 1975-ben hagyták el a portugálok egyik napról a másikra, s elkezdődött a véres küzdelem a szovjetek által támogatott Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért (MPLA) és az amerikai és dél-afrikai hátterű Nemzeti Unió Angola Teljes Függetlenségéért (UNITA) között. A függetlenségi harcot a portugálok ellen alapvetően ez a kettősség határozta meg, az első elnök, Agostinho Neto még a Kennedy-kormányzattól kért támogatást a küzdelemhez, de mivel az amerikaiaknak voltak érdekeltségeik az angolai olajiparban, ajtót mutattak neki, ő pedig a segítséget a korszak első számú ideológia- és gerillaexportőrétől, Fidel Castrótól, Kuba urától kapta. A függetlenségi harc során az amerikaiak beálltak Holden Roberto Angolai Nemzeti Felszabadítási Frontja (FNLA) mögé, amely azonban a portugálok távozásakor nem tudta bevenni Luandát. 1979-ben meghalt Agostinho Neto, az MPLA pedig José Eduardo dos Santost választotta vezetőjévé, aki az ország élére is állt a fegyverropogás közepette.
A polgárháború egészen 2002-ig tartott, túlélve a hidegháborút, a fehér Dél-Afrika bukását, a Szovjetunió összeomlását. Egyszer, 1992-ben tartottak elnökválasztást, amelyet Dos Santos nyert az UNITA vezetője, Jonas Savimbi ellen. A második fordulót nem tartották meg, mert az UNITA csalást kiáltott, az ezt követő három nap során 25-40 ezer embert mészároltak le az MPLA-katonák. Dos Santos azonban nagyon pragmatikus politikusként nyitott a nyugati világ felé, beengedte a befektetőket, szakított a marxista ideológiával, így Angola ki tudta aknázni olajkincsét. Az UNITA 2002-ben letette a fegyvert. 2001-ben Dos Santos bejelentette: a következő elnökválasztás után lemond, de azóta csak egyszer volt ilyesmi, 2017-ben. A 2010-es alkotmánymódosítás kimondta, az aktuális parlamenti választásokon győztes párt vezetője automatikusan elnökké válik, ez mindig az MPLA és Dos Santos volt. Végül 2017-ben adta át a helyét João Lourençónak, akivel végigharcolta a polgárháborút, s aki hozzá hasonlóan a Szovjetunióban végezte az egyetemet. Dos Santos Bakuban ismerte meg későbbi feleségét, Tatyjana Kukanovát, Isabel dos Santos édesanyját.
