Politikai bosszú a választás előtt?

Angola igazi afrikai sikertörténet, hiszen az egykori portugál gyarmat hatalmas olajvagyonából Lisszabonban tud befektetni, Luanda pedig a világ egyik leggyorsabban fejlődő és legdrágább városa egy huszonhét éves polgárháborút követően. Az óriási gazdagság azonban csak nagyon kevesek kezében összpontosul, a lakosság 70 százaléka kevesebb mint napi két dollárból él. Az új elnök ígérete szerint lecsap a korrupcióra, ez pedig a volt elnök gyerekeit jelenti.

Épülő toronyházak a gyorsan fejlődő Luandában Fotó: Mike Hutchings Forrás: Reuters

Bombaként robbant a jól időzített kiszivárogtatás Angolában: tengernyi irat alapos áttanulmányozása, újságírók hadának nyomozása és mindenféle elemzések összevetése után a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Közössége (ICIJ) nevű szervezet azt állapította meg, Isabel dos Santos (képünkön) angolai állami pénzeket helyezett el különböző offshore-számlákra, amelyekből személyes vagyonát gyarapította. A gyanújuk szerint Dos Santos – kihasználva ismertségét és befolyását – nyugati tanácsadókkal együttműködve intézte a szabálytalan pénzügyi manővereket, így mindenkitől védve volt, mégis magánkézbe tudta juttatni az állami jövedelmet. Az üzletasszony szerint nyilvánvaló politikai támadásról van szó, hiszen ő maga is indulni szándékozik a 2022-es angolai elnökválasztáson, s ellenfelei így akarják besározni.

A Dos Santos név Angolában teljesen megkerülhetetlen. Isabel dos Santos apja, José Eduardo dos Santos 1979-től 2017-ig állt Angola élén. Az országot 1975-ben hagyták el a portugálok egyik napról a másikra, s elkezdődött a véres küzdelem a szovjetek által támogatott Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért (MPLA) és az amerikai és dél-afrikai hátterű Nemzeti Unió Angola Teljes Függetlenségéért (UNITA) között. A függetlenségi harcot a portugálok ellen alapvetően ez a kettősség határozta meg, az első elnök, Agostinho Neto még a Kennedy-kormányzattól kért támogatást a küzdelemhez, de mivel az amerikaiaknak voltak érdekeltségeik az angolai olajiparban, ajtót mutattak neki, ő pedig a segítséget a korszak első számú ideológia- és gerillaexportőrétől, Fidel Castrótól, Kuba urától kapta. A függetlenségi harc során az amerikaiak beálltak Holden Roberto Angolai Nemzeti Felszabadítási Frontja (FNLA) mögé, amely azonban a portugálok távozásakor nem tudta bevenni Luandát. 1979-ben meghalt Agostinho Neto, az MPLA pedig José Eduardo dos Santost választotta vezetőjévé, aki az ország élére is állt a fegyverropogás közepette.

A polgárháború egészen 2002-ig tartott, túlélve a hidegháborút, a fehér Dél-Afrika bukását, a Szovjetunió összeomlását. Egyszer, 1992-ben tartottak elnökválasztást, amelyet Dos Santos nyert az UNITA vezetője, Jonas Savimbi ellen. A második fordulót nem tartották meg, mert az UNITA csalást kiáltott, az ezt követő három nap során 25-40 ezer embert mészároltak le az MPLA-katonák. Dos Santos azonban nagyon pragmatikus politikusként nyitott a nyugati világ felé, beengedte a befektetőket, szakított a marxista ideológiával, így Angola ki tudta aknázni olajkincsét. Az UNITA 2002-ben letette a fegyvert. 2001-ben Dos Santos bejelentette: a következő elnökválasztás után lemond, de azóta csak egyszer volt ilyesmi, 2017-ben. A 2010-es alkotmánymódosítás kimondta, az aktuális parlamenti választásokon győztes párt vezetője automatikusan elnökké válik, ez mindig az MPLA és Dos Santos volt. Végül 2017-ben adta át a helyét João Lourençónak, akivel végigharcolta a polgárháborút, s aki hozzá hasonlóan a Szovjetunióban végezte az egyetemet. Dos Santos Bakuban ismerte meg későbbi feleségét, Tatyjana Kukanovát, Isabel dos Santos édesanyját.

Épülő toronyházak a gyorsan fejlődő Luandában
Fotó: Reuters

Az idősödő elnök kulcsa a befolyáshoz Isabel és testvére, José Filomeno dos Santos voltak. Isabel az állami olajvállalat elnöki pozícióját kapta, öccse pedig az angolai pénzalap vezetőjévé vált, amíg az új elnök a megválasztása után le nem váltotta mindkettejüket. A fiatalabb testvért letartóztatták egy 500 millió dolláros átutalást követően, amelyet egy brit bank felé indított, majd korrupció és pénzmosás vádjával perbe is fogták. A mostani ügy Isabelt érinti, de elemzők szerint alapvetően az elnök, João Lourenço igyekszik megszabadulni a túl hosszúra nyúlt Dos Santos-éra örökségétől oly módon, hogy az ország bevételeinek mintegy 60 százalékát jelentő olajipart is magáénak tudhatja, s kiszorítja hosszú árnyékú elődjét mindenhonnan. José Eduardo dos Santos 2017 szeptemberében egy portugál gép fedélzetén hagyta el Luandát, azóta Barcelonában él.