– Mi az, demokraták? Iowában is beavatkoztak az oroszok? – triumfáltak kedden egyik Facebook-oldalukon a republikánusok, miután ellenfeleik iowai jelölőgyűlésén felmondta a szolgálatot az az alkalmazás, amelyet kifejezetten erre az alkalomra fejlesztettek ki, de amerikai sajtóértesülések szerint nem teszteltek megfelelően. Emiatt nem tudták időben közölni az eredményeket, ezért több elnökjelölt-aspiráns is méltatlankodott – így például Joe Biden volt alelnök és Pete Buttigieg volt indianai polgármester is –, mert azt várták, hogy a számok visszaigazolják a részeredményeket, miszerint jól szerepeltek. Majd sietve továbbutaztak az északkeleti New Hampshire-be, hogy a következő voksolás helyszínén kampányoljanak.
Mandy McClure, a demokraták kommunikációs főnöke azt mondta: rendszerüket nem külső támadás érte, és bizonygatta, a papíralapú jegyzőkönyvek segítségével rekonstruálni tudják a szavazatokat. Mindennek – és a demokrata malőrön való republikánus élcelődésnek – abból a szempontból van jelentősége, hogy Donald Trump 2016-os elnökké választása óta a demokraták hivatkoztak folyamatosan arra, hogy Oroszország beavatkozott az amerikai választási rendszerbe. Pedig az iowai technikai feltételeken még javítani is akartak azután, hogy az egész előválasztási sorozatot útjára indító államban 2016-ban igen szorosan alakult az eredmény a végül az elnökjelöltséget is megszerző Hillary Clinton, valamint Bernie Sanders között. Most utóbbi számított az iowai esélyesnek. A mostani botrány megmutatja a jelölőgyűlések (kaukuszok) és a tényleges előválasztások közötti különbséget is; utóbbiak a jövő héten kezdődnek New Hampshire-ben. A kaukuszok lebonyolításáért a pártok, az előválasztásokért az államok felelősek. Iowa inkább csak trendindítóként érdekes, az ott megválasztott pár tucat küldött csepp lesz majd a tengerben a demokraták nyári konvencióján, amely Trump kihívójáról hivatott majd dönteni.
Fotó: Reuters
Trumpnak – hivatalban lévő elnökként – sem Iowában, sem másutt nem kell számolnia érdemi republikánus ellenféllel. Iowában most 96,6 százalékot kapott. Kihívói között volt a magyar származású, már Los Angelesben született Zoltan Istvan, aki kampányolt is az iowai kaukuszon. – Nem ismernek jól a középnyugaton, de arra számítunk a kampánycsapatommal, hogy március 3-án, a szuperkedden sokkal jobban szerepelek. Ekkor voksolnak többek között Texasban, Kaliforniában és Coloradóban is; ezekben az államokban összpontosulnak a támogatóim – nyilatkozta kedden a Magyar Nemzetnek Zoltan Istvan.
Záruló impeachment
Pikáns politikai helyzetben készült tegnap este a Capitoliumra Donald Trump elnök, miután a kongreszszusban éppen alkotmányos vádeljárást folytatnak le ellene. Ez nem példátlan, huszonegy évvel ezelőtt Bill Clinton járt ugyanilyen cipőben, de ő nem volt már újraválasztható, míg Trumpnak most kezdődött a kampányév. A lapzártánk után tartott évértékelőjének fókuszába az amerikai gazdaság jó teljesítményét helyezte a kiszivárogtatások szerint. Ötvenéves mélypontra, 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, szárnyal a tőzsde is. Magyar idő szerint holnapra virradóra a republikánus szenátusi többség várhatóan leszavazza az elnök elleni vádpontokat, így a hatalommal való visszaélésre és a kongresszusi vizsgálat akadályozására vonatkozókat. Ezzel véget ér az elnök közjogi felelősségre vonása, amelyet Trump boszorkányüldözésnek nevezett.
