Egyre többet költ a világ a hadseregekre

Oroszországtól való félelmében Európa megindult a fegyverkezés útján – állítja egy németországi kutatóintézet friss rangsora, a Globális militarizációs index. Az összesítés a különböző katonai paramétereket az ország méretével, lakosságával és a nem védelmi jellegű kiadásaival veti össze, így állapítva meg, mennyire fontos szerepet tölt be a hadsereg valamely ország életében. A listát immár hagyományosan Izrael vezeti, de szinte az összes közel-keleti állam az első harminc ország között van. Magyarország az 55. helyen szerepel, az amerikaiak a 31., míg a németek a 97. helyre kerültek.

ISRAEL-PALESTINIANS/PROTESTS Fotó: Reuters

Fotó: Reuters

Annak ellenére, hogy abszolút számokban a legtöbb pénzt az Egyesült Államok költi védelmi kiadásokra, a rangsorban Washington csak a 31. helyre került. Az amerikai védelmi kiadások a GDP 3,2 százalékát teszik ki. Franciaország az 53., Lengyelország a 62., Nagy-Britannia a 68., Kína a 94., Németország pedig a 97. helyen szerepel a bonni kutatóintézet listáján. Magyarország az 55. a német kutatóintézet 2019-es rangsorában. A kutatás rámutat hazánk védelmi ­modernizációs lépéseire, többek között a 44 Leopard 2 harckocsi, 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack és 36 Airbus harci helikopter megrendelésére.

A katonai kiadásokat taglaló más rangsorok abszolút számokban mérik, hogy az egyes országok mennyit költenek a védelmi ágazatra. Az egyik legismertebb ezek közül a Stockholm International Peace Research Institute intézeté, amelynek 2018-as adatai szerint az Egyesült Államok költött messze a legtöbbet, 649 milliárd dollárt a hadseregére. Washingtont Kína (250 milliárd dollár), majd Szaúd-Arábia (67,6 mil­liárd dollár), India és Franciaország követi. Oroszország ebben a rangsorban is a hatodik helyet foglalja el.