Oroszország és Belarusz már több mint egy hónapja nem tud megegyezni a 2020-as kőolajárakról, így az energiahordozók árazása központi téma volt a két vezető tegnapi, szocsi találkozóján. Négyszemközt legutóbb december 20-án találkozott Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenka, de a tavalyi utolsó orosz–belarusz találkozó eredménytelenül zárult.
Mint ahogy a héten beszámoltunk róla, Moszkva ez évtől emeli az energiahordozók árát Minszknek, ami éles vitákat gerjesztett a két ország között. Az olcsó orosz gáz és kőolaj fontos részét képezi a belarusz gazdaság működésének és exportjának, és annak dacára, hogy Lukasenka alternatív beszerzési források kereséséről nyilatkozik, Minszk erősen kiszolgáltatott orosz partnerének, és az orosz kőolaj árának alakulása láthatóan a Belaruszra kifejtett politikai nyomás részét képezi. Minszk hagyományosan mentesült az exportvám kifizetése alól, gyakorlatilag orosz belföldi áron kapva a nyersolajat. E kedvezmény megőrzése volt a feltétele, hogy az ország belépjen 2015-ben az Eurázsiai Gazdasági Unióba.
Fotó: MTI/EPA/Andrei Stasevich
A Szocsiban tartott találkozó egyébként nehezen indult, a viharos erejű szél és a rossz látási viszonyok miatt nem ért oda időben az orosz delegáció egy része, többek között az energetikai miniszter, Alekszandr Novak sem. A megbeszélések elején zárt ajtók mögött, mintegy másfél órán keresztül négyszemközt beszélgetett a két vezető, a delegációk csak később csatlakoztak hozzájuk. Putyinnak a tegnapi találkozón főleg az volt fontos, hogy meggyőzze partnerét a két ország közötti mélyebb gazdasági integrációról, mégpedig a még 2000-ben létrehozott, de húsz éven át „jegelt” közös – úgynevezett uniós – államon keresztül. Az oroszok többek között egységesítenék a vámkódexet, a polgári törvénykönyvet, a bankfelügyeletet, és egységes energiapiacot hoznának létre. Minszk a szuverenitását félti, és nem hiába: a gazdasági integrációt a politikai követheti.
Az orosz nyomás ellensúlyozására Minszk sokkal aktívabb külpolitikába kezdett: partnerségi kapcsolatokat épít az EU-val, Kína egyik legfontosabb partnerévé vált, és javulnak a kapcsolatai az USA-val is. Egy hete Mike Pompeo személyében negyedszázad után először járt amerikai külügyminiszter Belaruszban; ez Moszkva nemtetszését váltotta ki. – Elérkezett az igazság pillanata. Mi hoztuk létre (Putyinnal – a szerk.) ezeket a jó kapcsolatokat, az építőmesterei voltunk, ne nekünk kelljen összetörni ezeket politikai pályánk végén. Nem vagyunk örökkévalók. A kérdés, mit hagyunk hátra – mondta Lukasenka.
