Európa visszatér a fekete kontinensre

Ha csak hallgatólagosan is, de egyre inkább általánossá válik a magyar kormány felfogása, miszerint a segítséget kell Afrikába vinni, nem pedig a bajt Európába hozni. Erre utalhat, hogy az Európai Unió vezető politikusai egymásnak adják a kilincset a fekete kontinensen. Az Afrikai Unió csúcstalálkozóján vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke képviseli az uniós blokkot a dinamikusan fejlődő etióp fővárosban.

Hivatalosan vasárnap kezdődik Addisz-Abebában az Afrikai Unió (AU) kétnapos csúcstalálkozója, az etióp főváros azonban már tegnap hemzsegett az ernyőszervezet 55 tagállamának és a fekete kontinens jövőjében egyre inkább érdekelt nyugati nagyhatalmak delegációinak képviselőitől. Az Európai Unió vezetői is szinte egymásnak adják a kilincset a dinamikusan fejlődő kelet-afrikai országban. Emlékezetes, néhány nappal hivatalba lépése után Ursula von der Leyen bizottsági elnök első – az uniós blokkon kívüli – látogatása is Addisz-Abebába vezetett a migrációs és a biztonsági kérdések megvitatására, ezúttal pedig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ül egy asztalhoz az AU tagjaival. A Politico brüsszeli hírportál hírlevelében ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: úgy tűnik, az etióp főváros lett az EU legfőbb geopolitikai vezetője címért folytatott verseny célvonala. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek máris időpontfoglalása van március elejére az AU székhelyének otthont adó városba.

A szervezet még 2013-ban fogalmazott meg hangzatos terveket 2020-as határidővel, A fegyverek elhallgatása: az Afrika fejlődését elősegítő feltételek megteremtése címet viselő tematikát azonban sikeresnek semmiképp sem könyvelhetik el. Vera Songwe, az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának főtitkára nyitóbeszédében emlékeztetett: 2005-ben mindössze hét országban volt fegyveres konfliktus a kontinensen, ez a szám azonban mostanra tizenhétre emelkedett, igen rossz képet festve az AU-ról, és a munkát hiábavalóként állítva be. A szervezet egyik zászlóshajónak tekinthető projektje egyébként a virágzó és békés Afrika megteremtését 2063-ig célul kitűző tervezet. A szinte az egész fekete kontinenst behálózó etnikai és vallási konfliktusok felszámolása az egyik legnagyobb kihívást jelenti az ernyőszervezet számára, a kétnapos csúcson azonban – az Amerikából indult #metoo-mozgalom – hatására a nemi erőszak elleni küzdelem is kiemelt figyelmet kap. Az AU bizottságának jelenlegi, csádi elnöke, Musza Faki Mahamat már a megnyitó előtt hangsúlyozta, a szervezet számára a legfontosabb feladat a béketeremtés, amely elsősorban fejlesztéseken és a szolidaritáson keresztül valósulhat meg. Ez pedig egyúttal magyarázat is arra, hogy az uniós politikusok miért tolonganak Etiópiában, hiszen – ha csak hallgatólagosan is, de – egyre inkább általánossá válik a magyar kormány felfogása, miszerint a segítséget kell Afrikába vinni, nem pedig a bajokat Európába hozni.

Bár Angela Merkel nem vesz részt a csúcstalálkozón, a jelenleg háromnapos afrikai látogatáson tartózkodó német kancellár sem marad ki a kapcsolatépítésből. Sőt inkább elébe megy a dolgoknak. Merkel első állomása ugyanis az AU elnökségét átvevő Dél-afrikai Köztársaságba vezetett, ahol Cyril Ramaphosa elnökkel abban állapodott meg, hogy a jövőben még több német befektetéssel járulnak hozzá az afrikai ország gazdaságának javításához. A német vállalatok ráadásul új munkahelyeket is teremtenek majd a rendkívül magas, harmincszázalékos munkanélküliséggel küszködő országban.