Kockázatosak a Szíria feletti légi csaták

A szíriai légvédelem majdnem lelőtt egy civil utasszállító repülőgépet, fedélzetén 172 emberrel – figyelmeztetett kiadott közleményében az orosz védelmi minisztérium.

Egy csütörtöki izraeli légicsapás Damaszkusznál azzal a kockázattal járt, hogy a szíriai légvédelem majdnem lelőtt egy civil utasszállító repülőgépet, fedélzetén 172 emberrel – figyelmeztetett kiadott közleményében az orosz védelmi minisztérium. Tájékoztatásuk szerint a szíriai légitársaság Teheránból Damaszkuszba tartó Airbus A320-asa már landolni készült, de végül az oroszok által használt Khmeimim légibázison hajtott végre kényszerleszállást, nehogy a támadás és a szíriai légvédelem kereszttüzébe kerüljön. Moszkva szerint Izrael pontosan ismerte a civil légi közlekedés menetrendjét, és ártatlan civilek életét kockáztatva harci gépei az utasszállítót használták fedezékként. Hasonló vádakat már korábban is megfogalmaztak, sőt állításuk szerint 2018-ban a szír légvédelem azért lőtt le egy orosz Il-20-as repülőt 15 orosz katona életét kioltva, mert izraeli F-16-osok azt is fedezékként használták. Az izraeli hadsereg visszautasította a gyanúsítgatásokat. Hogy effajta tragikus hibák nagyon is előfordulnak, annak viszont ékes bizonyítéka, hogy januárban az iráni Forradalmi Gárda tévedésből lelőtt egy ukrán utasszállítót, 176 emberrel a fedélzetén.

A zsidó állam a háború kirobbanása óta már több száz csapást hajtott végre szíriai célpontok ellen. Az Izrael által húzott „vörös vonalat” az iráni fenyegetés jelenti: Szíriában is általában iráni fegyverszállítmányok, -raktárak, katonai eszközök, légvédelmi rendszerek kerülnek célkeresztjükbe. Csütörtökön izraeli F-16-osok állítólag legalább nyolc levegő-föld rakétát indítottak Damaszkusz közelében található célpontokra. Szíriai híradások szerint ugyan a légvédelem valóban működésbe lépett, és néhány rakétát semlegesített is, de nem hivatalos jelentések szerint a támadásban így is 23 iráni és külföldi harcos veszítette életét.

Izrael és Oroszország már 2015-ben létrehozott egy forródrótot, hogy véletlenül se lőjenek egymásra, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy folyamatos bírálatok mellett ugyan, de Moszkva megtűri a térségbeli szövetségesei elleni támadásokat. Ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy megnehezítse Izrael – valamint az Egyesült Államok – dolgát, hiszen a szíriai légvédelmet a Moszkvától beszerzett eszközökkel látják el. Saját védelmükre az oroszok a legmodernebb SZ–400-as légvédelmi rakétarendszert is telepítettek Szíriába, az ottani hadsereg számára pedig többek között az előző generációs SZ–200-as és SZ–300-asokat, Pancir-SZ1-es önjáró légvédelmi harci járműveket, valamint a régebbi, ’70-es években kifejlesztett 9K33 Osza rendszereket biztosítottak.

Kérdés persze, hogy ezek a régebbi szovjet–orosz rendszerek mennyire hatékonyak a legfejlettebb nyugati technológiával szemben. Hiteles információk hiányában ezt nehéz megítélni, de az eddigi tapasztalatok alapján nem túlzottan. Az elmúlt években Izrael mindössze egyetlen F-16-ost veszített, a vizsgálatok szerint azt is a pilóták hibájából: rosszul ítélték meg a kockázatot és mindenáron végre akarták hajtani a küldetésüket. Ettől függetlenül a szíriai légvédelem természetesen így sem teljesen haszontalan. Ahogyan a lelőtt F-16-os példájából is látszik, fenyegetésükkel az izraelieknek folyamatosan számolni kell, ráadásul kiiktatásuk további erőfeszítéseket és költségeket igényel.