Minszk Európára és Amerikára is kacsingat

Oroszországba utazik holnap Alekszandr Lukasenka belarusz elnök, hogy a kőolajárakról tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal, miután a két fél immár több mint egy hónapja nem tud egyezségre jutni. Belarusznak 22 milliárd köbméter földgázra és legalább 24 millió tonna kőolajra lenne szüksége 2020-ban az előzetes tervek szerint. Alternatíva nincs – Lukasenka keresi a lehetőséget, hogy Kazahsztántól, Azerbajdzsántól, Norvégiától vagy akár az Egyesült Államoktól vásároljon energiahordozókat, de valójában egyik sem tudna versenyezni az olcsó orosz olajjal. Mindenesetre Lukasenka pár napja Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel egyeztetett.

A belarusz államfő (balra) Mike Pompeóval. Újdonsült barátság Fotó: Kevin Lamarque Forrás: Reuters

Lukasenka az elmúlt években próbálta diverzifikálni az ország külkapcsolatait, hogy csökkentse az orosz befolyást. Tárgyalt Európával az ország részvételéről a keleti partnerségben, me­diátor­szerepet öltött magára az Ukrajna és Oroszország között zajló konfliktus kezelésében. Aktívan építi a kapcsolatait Kínával, és kulcsszerepet szán Belarusznak a Peking által elindított Egy övezet, egy út projektben. Sőt újabban Washington felé is nyit. Az elmúlt hónapokban több magas rangú diplomata is megfordult Minszkben – augusztusban Donald Trump akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton találkozott az államfővel. Néhány napja Mike Pompeo tett látogatást. A találkozónak nagy jelentősége volt: utoljára negyed évszázada járt amerikai külügyminiszter Minszkben, a két ország a kétezres évek eleje óta gyakorlatilag semmilyen diplomáciai kapcsolatban nem állt, és Washington több körben is szankciókat vezetett be Belarusszal szemben. Pompeo tett néhány hangzatos kijelentést is: országa támogatja az ország függetlenségét, 2008 után először újra nagykövetet küld az országba, valamint versenyképes árakon biztosítana kőolajat Minszknek. Még ha ez utóbbi kijelentésnek nem is volt sok alapja az árazási és logisztikai nehézségek miatt, az amerikai diplomata látogatása mindenképp fontos jelzés a Kremlnek, amely javítja Lukasenka tárgyalási pozícióit is.

Lukasenka már 2019 vége óta próbál alternatívákat keresni az orosz energiahordozóknak: lehetőségként felmerült Kazahsztán, Azerbajdzsán, Norvégia is. Tesztjelleggel januárban Belarusz már 86 ezer tonna kőolajat rendelt Norvégiából, de az olcsó(bb) orosz olajjal az is nehezen tud versenyezni, a szállítás pedig többletköltségekkel jár. A Kazahsztántól vásárolt kőolaj akár be is válhatna a meglévő Barátság kőolajvezetéken keresztül, de Eurázsiai Gazdasági Unió ide vagy oda, Moszkva nem fog ehhez hozzájárulni. A belarusz államfőnek pénteken mindenképpen meg kell egyeznie Putyinnal, különben az olcsó orosz energiahordozók nélkül a belarusz gazdaságnak nem túl jók a kilátásai.