Nem vár a végtelenségig a Fidesz az EPP válaszára

Hivatalosan nem kommentálták az Európai Néppárt (EPP) részéről az Orbán Viktor által jegyzett memorandumot, s az is biztosra vehető, hogy Donald Tusk, a pártcsalád elnöke és a magyar miniszterelnök a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó margóján sem találkoznak majd Brüsszelben. Lapunk megírta: a Fidesz a korábbi ígéretnek megfelelően egy rövid vizsgálati anyagban sürgette a néppárt stratégiai irányvonalának módosítását.

A memorandum egyebek közt kitért arra, hogy a legnagyobb európai pártcsalád ma egyre inkább balra tolódik, teret enged a genderideológiának, valamint a tömeges bevándorlás ösztönzésétől sem riad vissza.

„A néppárt politikája mára azt az érzést kelti az emberekben, hogy a párt fél felvállalni önmagát”

– állt a szövegben, amelyet az EPP tagpártjai kedden kora délután kaptak kézhez.

A kormányfő a néppárt 2017-es találkozójára sem érkezett üres kézzel. Most részt venne az irány kijelölésében
Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke szerdán egy interjúban jelentette ki, hogy a magyar kormánypárt igenis választ vár a vitaindítójára. Mint mondta, a Fidesz most a néppárt vezetőit és tagpártjait szólította meg, elsősorban tehát tőlük remélik a reakciót.

– Az is tény ugyanakkor, hogy nem fogunk a végtelenségig tétlenül várakozni

– hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: amennyiben a Fidesz által kijelölt irányvonalra nincs fogadókészség a pártcsaládon belül, akkor lesznek más partnerek.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy részben létezik az említett fogadóképesség, ugyanis a néppárt több tagpártja is szívesen vette a reformot sürgető szavakat. A „jelentősebb” EU-országok közül a tömörülés spanyol, olasz és francia tagpártjai­ról van szó. Ezek a néppárti delegációk voltak azok, amelyek már januárban sem szavazták meg a magyar jogállamiság helyzetét bíráló európai parlamenti határozatot, részben arra hivatkozva, hogy az az európai baloldal eszköze az EPP megosztására.

A baloldal egyébként máris kritizálta a miniszterelnöki memorandumot.

Szerda délután az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója a Twitteren idézte az írást, majd a Fidesz EPP-ből való „kirúgását” sürgette. A bejegyzésben felrótták Orbán Viktornak, hogy „a néppárt jobbra tolódását”, „szélsőjobboldali szövetséget és nemzeti gondolkodású pártokat”, illetve a „keresztény, férfi és nő házasságán alapuló családmodellt” követeli. Idézték a brüsszeli Euractiv portál témába vágó cikkét is, amely a dühös jelzőt használta a memorandumra. Egyébként az Orbán-dokumentum egyik sarkalatos pontja épp az, hogy a néppárt ma viszonyítási pontként tekint a baloldal, illetve az általa befolyásolt sajtótermékek véleményére.

Kérdéses ugyanakkor, hogy az EPP-n belüli ideológiai vita milyen irányt vesz majd. A Fidesszel szemben a néppárt északi tömörülései, valamint nyugati törpepártok foglalnak állást, míg a német keresztény uniópártok általában békítő álláspontra helyezkednek. Az említett olasz-francia-spanyol tengely a magyarok szövetségesének tekinthető.

A pártcsalád jövő év elején rendez rendkívüli kongresszust a képviselt politikai irányvonalról és kihívásokról – ezt Donald Tusk néppárti elnök jelentette be nemrég. Tusk az utóbbi hónapokban sokat kritizálta a Fideszt, ám nem találkozott a párt elnökével, Orbán Viktorral. Mint az tegnap biztossá vált, a találkozóra a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó idején sem kerül sor. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az Euronewsnak a következő EU-csúcs idejét, vagyis március 26-át vagy 27-ét jelölte meg lehetséges tárgyalási időpontként.

– Az Európai Néppárt válságba került 2020-ra, ma már csak az Európai Parlament képviselőinek negyede tartozik a pártszövetséghez, amely a Fidesz belépése óta jelentős ideológiai irányváltást hajtott végre

– áll a Nézőpont Intézet lapunkhoz eljuttatott elemzésé­ben. Mint írták, a néppárt által 2001-ben elfogadott berlini nyilatkozat még az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, az országhatárok hatékony védelmét, a gyermekeikért felelősséget vállaló családok támogatását emelte a pártszövetség politikájának középpontjába.

– Az 1990-es években az EPP politikai gépezetének modelljévé – folytatták – a szintézis vált, azaz a konzervatív, keresztényszociális értékek felkarolása annak érdekében, hogy összefogja a jobboldalt és a politikai közepet a pártpalettán, a végeredmény pedig egy olyan pártszövetség lett, amelyben liberális, nemzeti és kereszténydemokrata jobboldaliak egyaránt megtalálhatók voltak.

– Az akkori néppárt többsége még Silvio Berlusconiban látta a jövőt, Helmut Kohlban a példát és II. János Pál hatására kiállt az Istenre való hivatkozásért is az európai alkotmányban – írták. Mint rámutattak: a gyors bővülés először 2000-ben rekedt meg, amikor az EPP liberális tagpártjai először próbálták meg akaratukat érvényesíteni egyoldalúan a pártszövetségben. – Hivatalosan az értékek és az érdekek vitájáról volt szó, valójában azonban az EPP jövőbeli irányvonaláról, a liberális kispártiság és a sokszínű jobboldali gyűjtőpártiság közötti választásról

– mutattak rá.

– Az idei év elején pedig már úgy tűnik, hogy az EPP mostani vezetői az európai baloldalhoz való alkalmazkodás érdekében megpróbálják a pártszövetség elveit a baloldal számára kompatibilissé tenni (legyen szó az illegális bevándorlás elfogadásáról, a genderszemlélet vállalásáról vagy a humanitárius vízum megszavazásáról). Angela Merkel német kancellárnak a CDU-t „szociáldemokratizáló” törekvéseihez hasonlóan feladják a húsz évvel ezelőtti gyűjtőpárti célokat, s megelégszenek a kispárti léttel.

Emellett a zöld és a liberális baloldallal folyamatosan együtt döntenek olyan kérdésekben, amelyek megkülönböztethetnék a néppártot a baloldali pártoktól – írták. Az elemzés szerint az ellentétes jövőképeken alapuló jelenlegi helyzetből két kiút lehetséges az EPP számára: a balliberális fordulat folytatása vagy a visszatérés a húsz évvel ezelőtti kereszténydemokrata gyökerekhez, ám kérdéses, hogy a néppárt egyáltalán képes lesz-e választani egy utat.

Donald Tusk és a magyar kormányfő márciusban ismét találkozhat
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiszelly Zoltán zseniális húzásnak nevezte, hogy Orbán Viktor memorandumot küldött az Európai Néppárt vezetésének a stratégiai irányvonal módosítása érdekében. A politológus úgy fogalmazott:

az, hogy az Európai Néppárt, a CDU és több nyugat-európai politikus balra tolódott, nem tetszik a szervezet egészének. Hozzátette: eddig mindig a Fidesz volt az űzött vad, ám most megfordították a helyzetet. Bebizonyították, hogy nem a konfliktust, hanem a megoldást keresik, és megmutatták azt is, hogy van alternatíva.

Szavai szerint a memorandummal a Fidesz egy esélyt ad a néppártnak, hogy újragondolja a saját helyzetét, térjen vissza a gyökerei­hez, legyen újra jobbközép erő. Vagyis a párt űzött vadból javaslattevő lett, és ezzel a lépéssel szövetséget tud építeni. Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy az Európai Néppárt vezetése ezzel lépéskényszerbe került, magyarázkodniuk kell.

A politológus arra számít, hogy a néppárti vezetés csak az európai értékek blablát ismételgeti majd, pedig annál most sokkal konkrétabb dolgokat kellene mondaniuk. Emellett szerinte érdemben kellene reagálniuk Orbán Viktor memorandumára, nem pedig az európai értékekre kellene hivatkozniuk, mert az valójában a balra tolódást jelenti.