Nem vár a végtelenségig a Fidesz az EPP válaszára

Az Európai Néppárt tegnap még nem reagált az Orbán Viktor által jegyzett, a néppárt vezetőségének is eljuttatott memorandumra, ám a néppárt spanyol, olasz és francia tagpártjai szívesen vették a reformot sürgető szavakat. Kiszelly Zoltán jó stratégiai lépésnek tartja a kezdeményezést, a politológus szerint eddig a Fidesz volt az űzött vad, ám a kormányfő most megfordította a helyzetet. A memorandum azt is bizonyítja, hogy a Fidesz nem a konfliktust, hanem a megoldást keresi.

A kormányfő a néppárt 2017-es találkozójára sem érkezett üres kézzel. Most részt venne az irány kijelölésében Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Kérdéses ugyanakkor, hogy az EPP-n belüli ideológiai vita milyen irányt vesz majd. A Fidesszel szemben a néppárt északi tömörülései, valamint nyugati törpepártok foglalnak állást, míg a német keresztény uniópártok általában békítő álláspontra helyezkednek. Az említett olasz-francia-spanyol tengely a magyarok szövetségesének tekinthető.

A pártcsalád jövő év elején rendez rendkívüli kongresszust a képviselt politikai irányvonalról és kihívásokról – ezt Donald Tusk néppárti elnök jelentette be nemrég. Tusk az utóbbi hónapokban sokat kritizálta a Fideszt, ám nem találkozott a párt elnökével, Orbán Viktorral. Mint az tegnap biztossá vált, a találkozóra a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó idején sem kerül sor. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az Euronewsnak a következő EU-csúcs idejét, vagyis március 26-át vagy 27-ét jelölte meg lehetséges tárgyalási időpontként.

– Az Európai Néppárt válságba került 2020-ra, ma már csak az Európai Parlament képviselőinek negyede tartozik a pártszövetséghez, amely a Fidesz belépése óta jelentős ideológiai irányváltást hajtott végre

– áll a Nézőpont Intézet lapunkhoz eljuttatott elemzésé­ben. Mint írták, a néppárt által 2001-ben elfogadott berlini nyilatkozat még az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, az országhatárok hatékony védelmét, a gyermekeikért felelősséget vállaló családok támogatását emelte a pártszövetség politikájának középpontjába.

– Az 1990-es években az EPP politikai gépezetének modelljévé – folytatták – a szintézis vált, azaz a konzervatív, keresztényszociális értékek felkarolása annak érdekében, hogy összefogja a jobboldalt és a politikai közepet a pártpalettán, a végeredmény pedig egy olyan pártszövetség lett, amelyben liberális, nemzeti és kereszténydemokrata jobboldaliak egyaránt megtalálhatók voltak.

– Az akkori néppárt többsége még Silvio Berlusconiban látta a jövőt, Helmut Kohlban a példát és II. János Pál hatására kiállt az Istenre való hivatkozásért is az európai alkotmányban – írták. Mint rámutattak: a gyors bővülés először 2000-ben rekedt meg, amikor az EPP liberális tagpártjai először próbálták meg akaratukat érvényesíteni egyoldalúan a pártszövetségben. – Hivatalosan az értékek és az érdekek vitájáról volt szó, valójában azonban az EPP jövőbeli irányvonaláról, a liberális kispártiság és a sokszínű jobboldali gyűjtőpártiság közötti választásról

– mutattak rá.

– Az idei év elején pedig már úgy tűnik, hogy az EPP mostani vezetői az európai baloldalhoz való alkalmazkodás érdekében megpróbálják a pártszövetség elveit a baloldal számára kompatibilissé tenni (legyen szó az illegális bevándorlás elfogadásáról, a genderszemlélet vállalásáról vagy a humanitárius vízum megszavazásáról). Angela Merkel német kancellárnak a CDU-t „szociáldemokratizáló” törekvéseihez hasonlóan feladják a húsz évvel ezelőtti gyűjtőpárti célokat, s megelégszenek a kispárti léttel.

Emellett a zöld és a liberális baloldallal folyamatosan együtt döntenek olyan kérdésekben, amelyek megkülönböztethetnék a néppártot a baloldali pártoktól – írták. Az elemzés szerint az ellentétes jövőképeken alapuló jelenlegi helyzetből két kiút lehetséges az EPP számára: a balliberális fordulat folytatása vagy a visszatérés a húsz évvel ezelőtti kereszténydemokrata gyökerekhez, ám kérdéses, hogy a néppárt egyáltalán képes lesz-e választani egy utat.

Donald Tusk és a magyar kormányfő márciusban ismét találkozhat
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiszelly Zoltán zseniális húzásnak nevezte, hogy Orbán Viktor memorandumot küldött az Európai Néppárt vezetésének a stratégiai irányvonal módosítása érdekében. A politológus úgy fogalmazott:

az, hogy az Európai Néppárt, a CDU és több nyugat-európai politikus balra tolódott, nem tetszik a szervezet egészének. Hozzátette: eddig mindig a Fidesz volt az űzött vad, ám most megfordították a helyzetet. Bebizonyították, hogy nem a konfliktust, hanem a megoldást keresik, és megmutatták azt is, hogy van alternatíva.

Szavai szerint a memorandummal a Fidesz egy esélyt ad a néppártnak, hogy újragondolja a saját helyzetét, térjen vissza a gyökerei­hez, legyen újra jobbközép erő. Vagyis a párt űzött vadból javaslattevő lett, és ezzel a lépéssel szövetséget tud építeni. Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy az Európai Néppárt vezetése ezzel lépéskényszerbe került, magyarázkodniuk kell.

A politológus arra számít, hogy a néppárti vezetés csak az európai értékek blablát ismételgeti majd, pedig annál most sokkal konkrétabb dolgokat kellene mondaniuk. Emellett szerinte érdemben kellene reagálniuk Orbán Viktor memorandumára, nem pedig az európai értékekre kellene hivatkozniuk, mert az valójában a balra tolódást jelenti.