A müncheni biztonságpolitikai fórum idei hívószava a „nyugattalanság” lett. A szervezők által a konferencia kezdetére időzített vezető elemzés szerint a nyugati országok már nem biztosak a közös értékeikben és stratégiai irányokban. A nyugati világ több táborra szakadt, a liberális internacionalizmus, az illiberalizmus, illetve a nacionalizmus különböző pólusokra osztotta a régiót. A szerzők szerint mi sem jellemzi jobban a helyzetet, mint a tavalyi fórumon Angela Merkel és Mike Pence szereplése: a német kancellár és az amerikai alelnök gyökeresen különböző megközelítést képviselt a NATO, Irán, a világkereskedelem vagy az európai energiapolitika ügyében. Itt vált világossá a szakértők szerint, hogy a nyugati identitás, mint olyan, már nem létezik, és már nem lehet megmondani pontosan, hogy mit is képvisel a Nyugat. A világrendi átalakulás mellett a nyugati identitás eltűnése odavezet, hogy a világ maga is sokkal kevésbé lesz nyugati, mint korábban.
Európa biztonságpolitikája egyébként számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban, mivel a régió nagyhatalmi versengés kereszttüzébe került: az amerikai–kínai kereskedelmi háború, az orosz befolyás kiterjesztése Kelet-Európában vagy az európai kritikus infrastruktúrákba irányuló kínai befektetések mind potenciális kihívást jelenthetnek az Európai Unióra nézve. A helyzetet csak fokozta Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és a balkáni EU-bővítés francia blokkolása.
Fotó: Europress/AFP
Az elemző anyag beszámol Washington külpolitikai kudarcairól Iránban és Észak-Koreában, és kitér az amerikai–kínai kereskedelmi háborúra. Viszonylag sok szó esik Kínáról és Oroszországról. Peking egyre fejlettebb lesz technológiai téren, fejleszti a mesterséges intelligenciát és jelenleg vezet az ötödik generációs technológia (5G) terén. Az elemzésben kihívásként jelenik meg az orosz befolyás globális növekedése is. A szerzők szerint Oroszország nagyon sikeres évet zárt 2019-ben külpolitikai téren: sikerült visszatérnie az Európa Tanácsba, megkerülhetetlen szereplővé vált a Közel-Keleten és kiterjesztette a befolyását más régiókra is – Latin-Amerikába és a Közel-Keletre. Emmanuel Macron francia elnök tavaly új hangot ütött meg: már arról beszélt, hogy Európának újra kell gondolnia a viszonyát Oroszországgal, vagyis Franciaország kész a párbeszédre. Az európai biztonságra nézve ugyanakkor aggasztó lehet a kínai–orosz kapcsolatok megélénkülése és a két ország közös hadgyakorlatai.
Megelőzni a háborús konfliktust
Európa legfontosabb biztonságpolitikai eseményét első alkalommal 1963-ban rendezték meg, eredetileg a NATO-tagországok fórumaként. A cél a jövőbeli katonai összecsapások megakadályozása volt, hogy többet ne ismétlődhessen meg a II. világháborúhoz hasonló konfliktus. A fórumot 1999-ben megnyitották egy addiginál sokkal szélesebb kör előtt – politikusok, üzletvezetők és más régiók vezetői számára is. A ma kezdődő háromnapos 56. Müncheni biztonságpolitikai fórumot a Bayerischer Hof szállodában rendezik meg, ahol több mint negyven ország vezetője találkozik. A résztvevők között lesz Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia államfő, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfő, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, de részt vesz rajta a Facebook vezére, Mark Zuckerberg is.
