Ősi találkozás máig ható következménnyel

A Neander-völgyiek génjeit először 2010-ben fedezték fel kövületekben. A kinyert DNS alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a modern emberek körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt, Afrikából távozásuk után találkoztak először a Neander-völgyiekkel – utóbbiaktól kaptuk génjeink 1-2 százalékát. Egy új módszerrel a kutatók olyan bizonyítékot találtak, amely jelentősen átalakítja a két csoport találkozásáról szőtt elképzeléseinket.

A DNS-üket először 2010-ben tudták meghatározni Fotó: MTI/Manek Attila

A modern emberek első hulláma az eddig hittnél tehát sokkal korábban, mintegy kétszázezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát – a múlt csütörtökön a Cell folyóiratban közölt tanulmány szerzői jutottak erre a következtetésre. Ez az eredmény azt sugallja, hogy ezek a korán útra kelő afrikaiak léptek először kapcsolatba a Neander-völgyiekkel. Ennek eredményeként utóbbiak már magukban hordozták a modern emberek génjeit, amikor a következő nagy afrikai kivándorlás történt mintegy 140 ezer évvel később. A kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy a Nyugat-Eurázsiában élő emberek közül néhányan visszamentek Afrikába. Az új tanulmány szerint minden mai ember DNS-ében van Neander-völgyi örökség, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Nem csak e tanulmány szól a korábbi kivándorlás mellett: tavaly Görögországban 210 ezer éves modern emberi koponyát találtak.