Repedések a Nyugat egységén?

Véget ért a háromnapos müncheni biztonságpolitikai konferencia. A világ egyik legnagyobb külpolitikai fórumán több mint negyven ország vezető politikusa vett részt. Az idei párbeszéd a konferencia előtt publikált jelentés, a nyugattalanság hívószó köré épült, ugyanakkor a központi téma az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata, valamint Európa védelme volt. Világossá vált, hogy egyre inkább hiányzik az együttműködés és a bizalom a világ vezető országai között: az európai vezetők Washington ellen fakadtak ki, Amerika Kínát és Oroszországot vádolja, míg az utóbbi kettő a többpólusú világrend fő szószólója.

Velük vagy nélkülük? Mike Pompeo a kínai fenyegetéstől tart Fotó: REUTERS/Andreas Gebert

A német államfő, Frank-Walter Steinmeier adta meg a legszemléletesebben a hét végén lezajlott müncheni biztonságpolitikai konferencia alaphangját, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok visszautasította még a nemzetközi közösség alapkoncepcióját is, és szomszédjai és partnerei kárára cselekszik. Ezek után várható volt, hogy az esemény egyik legfontosabb témája az Európai Unió és Washington kapcsolata lesz.

Emmanuel Macron francia államfő is lényegében német kollégáját támogatta beszédében. A francia elnök szerint Európának ki kell lépnie a nemzetközi arénára szuverén, független játékosként. – Nem cselekedhetünk mindig az Egyesült Államokon keresztül, nem, európai gondolkodást kell képviselnünk! – követelte Macron. Úgy vélte, Nagy-Britannia kilépése az EU-ból fontos változásokat generált: Franciaország maradt az egyetlen nukleáris hatalom az Európai Unióban, ami további felelősséget hárít Párizsra. Ezért ismét felajánlotta, hogy a francia nukleáris arzenál az európai biztonsági stratégia része legyen, ami egy alapvető védőernyőt biztosíthat az EU-nak. Ebbe a stratégiai párbeszédbe az elnök Németország részvételére is számít.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo az eseményen a német elnök kijelentésével és a nyugattalanságról szóló jelentéssel szemben kelt vitára. Utóbbival arra utalt, hogy már a fórum előtt egy ilyen címmel megjelentetett jelentés borzolta a kedélyeket. A szerzők szerint a világ egyre kevésbé lesz nyugati, sőt mi több: maga a Nyugat válik nem nyugativá. Egyre kevésbé van jelen a nyugati identitás, nincsenek közös stratégiák és egységes álláspontok. – Ma már egyre inkább vitatott a Nyugat jelentése. A Nyugat, a korábban egységes geopolitikai konfigurációja szétesésének vagyunk a tanúi – írták a jelentésben.

Nagyon nem értett viszont ezzel egyet az amerikai diplomácia vezetője. – Örömmel jelenthetem, hogy a transzatlanti szövetség haláláról szóló kijelentések erősen el vannak túlozva. A Nyugat nyerésre áll, és együtt fogunk nyerni – jelentette ki. – 81 nemzetet vezettünk az Iszlám Állam elleni harcban. Biztos, hogy Amerika az, amely visszautasítja a nemzetközi közösséget? – vonta kérdőre szövetségeseit Pompeo. Az európai és amerikai kapcsolatok védelmére kelt a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is. – Bármely kísérlet arra, hogy külön pozicionálja Európát Észak-Amerikától nemcsak gyengíti a transzatlanti köteléket, de azt is kockáztatja, hogy megosztja magát Európát is – figyelmeztetett. Hozzátette, az egyedülálló Euró­pában nem, Európában és Ameri­kában együtt hisz.

Velük vagy nélkülük? Mike Pompeo a kínai fenyegetéstől tart
Fotó: REUTERS/Andreas Gebert

A konferencián részt vett az amerikai védelmi miniszter, Mark Esper is, aki beszédében Kína ellen szólalt fel. Esper szerint Kína katonai modernizációja aggasztó, és három évtizeden belül Peking teljesen dominálhatja majd Ázsiát. Kínát Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter képviselte, aki tagadva az amerikai vádakat arra mutatott rá, hogy Kína a békés fejlődésben és közösen előnyös együttműködésben érdekelt. A külügyminiszter szerint konfrontáció helyett a fejlett országoknak a békén és a stabilitáson kellene dolgozniuk. Ehhez a gondolathoz csatlakozott az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is.

– Az euró­pai ügyekben élesen érzékelhető a bizalmi válság. A feszültség fokozása, a NATO katonai infrastruktúrájának kelet felé történő haladása, példátlan méretű hadgyakorlatok az orosz határoknál, a védelmi kiadások felduzzasztása – mindez kiszámíthatatlansághoz vezet. Visszatér a hidegháborús ellenállás rendszere – idézte Lavrov kijelentését a RIA orosz hírügynökség.

Szombaton a konferencián beszélt a tavaly megválasztott ukrán államfő, Vologyimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök elmondta, hogy Kijev dolgozik Kelet-Ukrajna reintegrációján, és 2020 októberében helyi választásokat szeretne tartani a két szakadár területen. – Azt szeretnénk, hogy Ukrajna teljes területén lehessen helyi önkormányzati választásokat tartani 2020 októberében, beleértve a donyecki és a luhanszki megyék egyes területeit is. De alapvető biztonsági és politikai feltételek nélkül, az ukrán alkotmány megszegésével ezt nem tehetjük meg – mondta.

A müncheni biztonságpolitikai fórumon fellépett még Mark Zuckerberg, a Facebook vezére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal komolyabb szabályozásra lenne szükség az online szférában, mert nem az online térben működő cégek – mint amilyen a Facebook is – joga lenne eldönteni, hogy mi minősül szólásszabadságnak, és mi nem. Zuckerberg elmondta, hogy jelenleg több mint 35 ezer ember dolgozik a cégében azon, hogy átnézze és biztonságossá tegye a közösségi hálózaton lévő tartalmat. Ebben nagy segítségükre van a mesterséges intelligencia. Ennek a munkának köszönhetően minden egyes nap több mint egymillió hamis profilt törölnek a rendszerből.

Európa legfontosabb biztonságpolitikai eseményét 1963-ban hozták létre, eredetileg a NATO-tagországok fórumaként. A cél a jövőbeli katonai összecsapások megakadályozása volt, hogy többet ne ismétlődhessen meg a II. világháborúhoz hasonló konfliktus. Azóta a fórum az egyik legfontosabb színtere lett a nemzetközi biztonságpolitikai vitáknak, ahol évről évre találkoznak az államvezetők, külügyminiszterek, katonai attasék és üzletemberek. Az idei volt indulása óta az 56. konferencia.