Repedések a Nyugat egységén?

Véget ért a háromnapos müncheni biztonságpolitikai konferencia. A világ egyik legnagyobb külpolitikai fórumán több mint negyven ország vezető politikusa vett részt. Az idei párbeszéd a konferencia előtt publikált jelentés, a nyugattalanság hívószó köré épült, ugyanakkor a központi téma az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata, valamint Európa védelme volt. Világossá vált, hogy egyre inkább hiányzik az együttműködés és a bizalom a világ vezető országai között: az európai vezetők Washington ellen fakadtak ki, Amerika Kínát és Oroszországot vádolja, míg az utóbbi kettő a többpólusú világrend fő szószólója.

Velük vagy nélkülük? Mike Pompeo a kínai fenyegetéstől tart Fotó: REUTERS/Andreas Gebert

Velük vagy nélkülük? Mike Pompeo a kínai fenyegetéstől tart
Fotó: REUTERS/Andreas Gebert

A konferencián részt vett az amerikai védelmi miniszter, Mark Esper is, aki beszédében Kína ellen szólalt fel. Esper szerint Kína katonai modernizációja aggasztó, és három évtizeden belül Peking teljesen dominálhatja majd Ázsiát. Kínát Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter képviselte, aki tagadva az amerikai vádakat arra mutatott rá, hogy Kína a békés fejlődésben és közösen előnyös együttműködésben érdekelt. A külügyminiszter szerint konfrontáció helyett a fejlett országoknak a békén és a stabilitáson kellene dolgozniuk. Ehhez a gondolathoz csatlakozott az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is.

– Az euró­pai ügyekben élesen érzékelhető a bizalmi válság. A feszültség fokozása, a NATO katonai infrastruktúrájának kelet felé történő haladása, példátlan méretű hadgyakorlatok az orosz határoknál, a védelmi kiadások felduzzasztása – mindez kiszámíthatatlansághoz vezet. Visszatér a hidegháborús ellenállás rendszere – idézte Lavrov kijelentését a RIA orosz hírügynökség.

Szombaton a konferencián beszélt a tavaly megválasztott ukrán államfő, Vologyimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök elmondta, hogy Kijev dolgozik Kelet-Ukrajna reintegrációján, és 2020 októberében helyi választásokat szeretne tartani a két szakadár területen. – Azt szeretnénk, hogy Ukrajna teljes területén lehessen helyi önkormányzati választásokat tartani 2020 októberében, beleértve a donyecki és a luhanszki megyék egyes területeit is. De alapvető biztonsági és politikai feltételek nélkül, az ukrán alkotmány megszegésével ezt nem tehetjük meg – mondta.

A müncheni biztonságpolitikai fórumon fellépett még Mark Zuckerberg, a Facebook vezére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal komolyabb szabályozásra lenne szükség az online szférában, mert nem az online térben működő cégek – mint amilyen a Facebook is – joga lenne eldönteni, hogy mi minősül szólásszabadságnak, és mi nem. Zuckerberg elmondta, hogy jelenleg több mint 35 ezer ember dolgozik a cégében azon, hogy átnézze és biztonságossá tegye a közösségi hálózaton lévő tartalmat. Ebben nagy segítségükre van a mesterséges intelligencia. Ennek a munkának köszönhetően minden egyes nap több mint egymillió hamis profilt törölnek a rendszerből.

Európa legfontosabb biztonságpolitikai eseményét 1963-ban hozták létre, eredetileg a NATO-tagországok fórumaként. A cél a jövőbeli katonai összecsapások megakadályozása volt, hogy többet ne ismétlődhessen meg a II. világháborúhoz hasonló konfliktus. Azóta a fórum az egyik legfontosabb színtere lett a nemzetközi biztonságpolitikai vitáknak, ahol évről évre találkoznak az államvezetők, külügyminiszterek, katonai attasék és üzletemberek. Az idei volt indulása óta az 56. konferencia.