Török kormánypárt: Az ország nem bír el egy újabb menekülthullámot

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – jelentette ki Ömer Çelik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra a korábbi értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak a NATO-nagykövetek

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében. Tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről. A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tart a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A menetben nők és gyerekek is vannak.

Az NTV helyszíni tudósítója úgy tudja, a kapikulei határőrök azt mondták a menekülteknek, hogy ott nem kelhetnek át, csak erdős területen vagy a görög-bolgár határfolyón, az Evroszon keresztül.

A tudósító értesülése szerint a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart. A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze a tengerparton.

Törökország arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója pénteki Twitter-üzenetében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a harcok dúlta, szíriai Idlíb tartományban tartózkodó civileket, és nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet, amelynek légtere jelenleg orosz kontroll alatt áll.

Altun leszögezte: a korábbi asztanai folyamat másik két résztvevője, Oroszország és Irán, amely a damaszkuszi rezsim lépéseiért vállalt felelősséget, teljesen megbízhatatlanná válik, ha nem teljesíti Idlíbben az erőszak megfékezésére vonatkozó kötelezettségeit.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök, akinek országa a mérsékelt felkelőket segíti a konfliktusban, szerdán azt mondta, hogy igyekeznek megoldást találni Idlíb légterének ellenőrzésére, miután szerinte a török hadseregnek jelenleg „ez a legnagyobb gondja” a térségben.

Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön jelezte: az orosz küldöttség kétnapos ankarai tárgyalásai ellenére továbbra is fennáll a felek között a légtérhasználat problémája. A török fél arról értekezett orosz tárgyalópartnerével, hogy a török hadsereg mind a fegyveres, mind a fegyvertelen drónjait használhassa a régióban. A tárcavezető rámutatott: Ankara számára különösen a tűzszünet fenntartása, a fegyvernyugvás megsértésének észlelése érdekében szükséges az idlíbi légtér használata. Akar csütörtökön később telefonon beszélt amerikai hivatali kollégájával, Mark Esperrel.

„Hónapok óta civilek millióit bombázzák a levegőből. Az infrastruktúra, iskolákat és kórházakat is beleértve, a rezsim rendszeres célpontja. Népirtás megy végbe lassan a szemünk előtt” – fogalmazott Fahrettin Altun hivatalos Twitter-üzenőfiókján.

A török tisztségviselő hozzátette: Damaszkusz „évek óta előnyt kovácsolt a nemzetközi csendből a bűntetteivel szemben”. „Sorsára hagyni Idlíbet azt jelenti, hogy valóra válik a rezsim álma. Demográfiai és etnikai tisztogatást hajtanak végre a térségben. Nem nézhetünk félre!” – hívta fel a figyelmet.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteki írásos nyilatkozatában leszögezte: az idlíbi helyzet „túlment minden határon”.

„A nemzetközi közösségnek ezért megálljt kell mondania a Szíriában zajló humanitárius válságra, és konkrét lépéseket kell tennie” – húzta alá.

Az utóbbi hetekben kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Törökország polgári célpontok és török megfigyelőállások elleni támadásokkal vádolta a szíriai kormányerőket és szövetségeseit, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza csapatait, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg az ellenzéki fegyveresek támadására válaszolt.