Török kormánypárt: Az ország nem bír el egy újabb menekülthullámot

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – jelentette ki Ömer Çelik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra a korábbi értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – jelentette ki Ömer Çelik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra az értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán. Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – mondta Çelik.

A szóvivő hozzátette: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.

A források szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre.

A légicsapás hírére Recep Tayyip Erdoğan török elnök összehívta stábját rendkívüli ülésre csütörtök este, Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről. A Reuters hírügynökségnek a török biztonsági erők két tisztje pénteken azt mondta, hogy a török hadsereg tüzérsége válaszul lőni kezdte a szíriai kormányerők idlíbi állásait.

Ezzel párhuzamosan csütörtök késő este a Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselő azt is mondta, hogy Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő „szíriai” menekülteket. Az illető elmondása szerint a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, hogy ne állja útját a „szíriai” menekülteknek. Az egyelőre nem világos, hogy a Reuters-jelentések miért kifejezetten csak a szíriai menekülteket említik.

Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak a NATO-nagykövetek

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében. Tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről. A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tart a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A menetben nők és gyerekek is vannak.

Az NTV helyszíni tudósítója úgy tudja, a kapikulei határőrök azt mondták a menekülteknek, hogy ott nem kelhetnek át, csak erdős területen vagy a görög-bolgár határfolyón, az Evroszon keresztül.

A tudósító értesülése szerint a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart. A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze a tengerparton.

Törökország arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója pénteki Twitter-üzenetében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a harcok dúlta, szíriai Idlíb tartományban tartózkodó civileket, és nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet, amelynek légtere jelenleg orosz kontroll alatt áll.

Altun leszögezte: a korábbi asztanai folyamat másik két résztvevője, Oroszország és Irán, amely a damaszkuszi rezsim lépéseiért vállalt felelősséget, teljesen megbízhatatlanná válik, ha nem teljesíti Idlíbben az erőszak megfékezésére vonatkozó kötelezettségeit.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök, akinek országa a mérsékelt felkelőket segíti a konfliktusban, szerdán azt mondta, hogy igyekeznek megoldást találni Idlíb légterének ellenőrzésére, miután szerinte a török hadseregnek jelenleg „ez a legnagyobb gondja” a térségben.

Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön jelezte: az orosz küldöttség kétnapos ankarai tárgyalásai ellenére továbbra is fennáll a felek között a légtérhasználat problémája. A török fél arról értekezett orosz tárgyalópartnerével, hogy a török hadsereg mind a fegyveres, mind a fegyvertelen drónjait használhassa a régióban. A tárcavezető rámutatott: Ankara számára különösen a tűzszünet fenntartása, a fegyvernyugvás megsértésének észlelése érdekében szükséges az idlíbi légtér használata. Akar csütörtökön később telefonon beszélt amerikai hivatali kollégájával, Mark Esperrel.

„Hónapok óta civilek millióit bombázzák a levegőből. Az infrastruktúra, iskolákat és kórházakat is beleértve, a rezsim rendszeres célpontja. Népirtás megy végbe lassan a szemünk előtt” – fogalmazott Fahrettin Altun hivatalos Twitter-üzenőfiókján.

A török tisztségviselő hozzátette: Damaszkusz „évek óta előnyt kovácsolt a nemzetközi csendből a bűntetteivel szemben”. „Sorsára hagyni Idlíbet azt jelenti, hogy valóra válik a rezsim álma. Demográfiai és etnikai tisztogatást hajtanak végre a térségben. Nem nézhetünk félre!” – hívta fel a figyelmet.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteki írásos nyilatkozatában leszögezte: az idlíbi helyzet „túlment minden határon”.

„A nemzetközi közösségnek ezért megálljt kell mondania a Szíriában zajló humanitárius válságra, és konkrét lépéseket kell tennie” – húzta alá.

Az utóbbi hetekben kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Törökország polgári célpontok és török megfigyelőállások elleni támadásokkal vádolta a szíriai kormányerőket és szövetségeseit, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza csapatait, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg az ellenzéki fegyveresek támadására válaszolt.