Ultranacionalista vezető a pristinai kormányfő

Koalícióra lépett vasárnap a tavaly októberi választásokon legtöbb szavazatot szerzett két párt Koszovóban, így – négy hónappal a választások után – hétfőn megalakulhat az új kormány.

Albin Kurti Fotó: Reuters

Koalícióra lépett vasárnap a tavaly októberi választásokon legtöbb szavazatot szerzett két párt Koszovóban, így – négy hónappal a választások után – hétfőn megalakulhat az új kormány.

Az ultranacionalista Önrendelkezés és a jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a távirati iroda jelentése szerint, hogy sikerült megállapodásra jutnia, és aláírta a koalíciós szerződést. Albin Kurti, az Önrendelkezés 44 éves elnöke bejelentette, hogy ő lesz az ország új miniszterelnöke, és az LDK elnökével, Isa Mustafával sikerült a tárcák elosztásában is megegyeznie. A tizenöt tárcából hatot-hatot az Önrendelkezés és az LDK, hármat pedig a kisebbségek kapnak. A 120 fős koszovói törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A két pártnak kisebbségi tömörülések támogatásával lehet kellő többsége.

Albin Kurti

Az Önrendelkezés és az LDK már az előzetes eredmények ismertetése után, tavaly októberben megkezdte a koalí­ciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egytucat alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, de korábban mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozta a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaçi államfő mandátuma 2021-ben lejár. Mustafa azt szerette volna, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, de Kurti nem volt hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az párton kívüli lenne. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ebben a kérdésben is egyetértésre jutottak-e a felek.

Az új kormány legfontosabb feladata a Szerbiával folytatott párbeszéd újrakezdése lesz, a megbeszélések ugyanis 2018 novemberében megszakadtak, amikor az akkori koszovói vezetés százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A helyzet megoldása egyben mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.