Visszautasíthatatlan ajánlat

Nem zárható ki, hogy az uniós felzárkózás felgyorsításáért cserébe a belgrádi vezetés valamilyen formában mégis elismerné egykori déli tartománya függetlenségét.

Tavalyi kormányellenes tüntetés Belgrádban, magasba emelt uniós zászlóval Fotó: Marko Djurica Forrás: Reuters

Még ebben az évben előrelépés történhet a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatása terén. Még az sem zárható ki, hogy az uniós felzárkózás felgyorsításáért cserébe a belgrádi vezetés valamilyen formában mégis elismerné egykori déli tartománya függetlenségét. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy minden, ami mostanában elhangzik Szerbiában, egyben már az április végén esedékes választások tükrében értelmezhető.

Alekszandar Vucsics szerb elnök a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy Szerbia az év végéig olyan ajánlatot kap majd Koszovóval kapcsolatban, amelyet nem fogadhat el, de nem szabad visszautasítania sem. Elmondta, hogy az ország garanciát kaphatna az uniós tagságra, amennyiben elismerné Koszovó függetlenségét. Mindjárt azt is hozzátette azonban, hogy eddig sem fogadott el ultimátumokat, és a jövőben is arra fog törekedni, hogy megtalálja a szerb népnek legjobb megoldást. – Nem veszélyeztethetjük a békét és a biztonságot, az országot nem sodorhatjuk háborúba – emelte ki. Kifejtette még, hogy Koszovó kérdésében kikéri majd a nép véleményét, amivel valójában egy esetleges referendum kiírására célozhatott.

Tavalyi kormányellenes tüntetés Belgrádban, magasba emelt uniós zászlóval
Fotó: Reuters

A jelentősebb politikai pártokat megosztja az EU elvárása, miszerint Koszovót el kellene ismerni önálló államként. A szerbek közül sokan ezt úgy érzik, az önérzetükbe gázolnak ezzel, mert Koszovót tartják a szerb nép bölcsőjének. Az utóbbi időben a közvélemény-kutatások szerint Szerbiában megnőtt az euroszkeptikusok aránya. Az Euronews egy nem reprezentatív felmérése viszont azt mutatta, hogy a szerbek kétharmadát nem igazán érdekli a politika, de bízik az államfő által vezetett Szerb Haladó Pártban. Azonban nehéz azt megjósolni, hogy egy esetleges referendum milyen eredményt hozhat, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy az EU tagságért cserébe lemondanának-e Koszovóról? Szerbia 2014-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, a 35 tárgyalási fejezetből 16-ot nyitottak meg, ebből kettőt ideiglenesen le is zártak.

Sokan vélik úgy, hogy a megoldatlan koszovói kérdés mellett a másik nehezítő körülmény Szerbia kapcsolata lehet Oroszországgal. A két ország között évszázadokra visszanyúló történelmi barátság áll fenn, melynek része a szláv identitás, nyelv, a vallás és a kultúra. A regnáló szerbiai hatalom retorikájához tartozik, hogy a cél az EU-s tagság, viszont az ország megőrzi függetlenségét és jó viszonyt ápolna Moszkvával. Oroszország azonban hathatósan támogatja a szerb haderő fejlesztését, ami aggodalmakat válthat ki a nyugati szövetségi rendszerben.