Az újabb holdra szállás is csúszhat

A Covid-19 koronavírus okozta járvány az egész világon, a gazdaság szinte minden szektorában érezteti a hatását, és ez nincs másképpen az űriparral sem.

A járvány hatása már az űrt is elérte Fotó: Reuters

A Covid-19 koronavírus okozta járvány az egész világon, a gazdaság szinte minden szektorában érezteti a hatását, és ez nincs másképpen az űriparral sem. Talán éppen az űrkutatás az az ágazat, amelyben a legjobban tud érvényesülni a nemzetközi együttműködés – elég az 1998-ban útjára indított Nemzetközi Űrállomásra gondolni, amely az elmúlt két évtized konfliktusai és globális feszültségei ellenére működőképes tudott maradni. A nemzetközi korlátozásokkal, izolációval és határzárakkal a kutatók együttműködése minden korábbinál nehezebbé vált.

Az amerikai űrügynökség, a NASA néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy leállítja egyes összeszerelő egységeit a járvány miatt, és otthoni munkavégzésre helyezi át a dolgozóit. ­Emiatt kénytelenek voltak felfüggeszteni az SLS (Space Launch System) rakétahordozón és az Orion amerikai űrhajón végzett kutatásokat. Mindkettő az újraindított amerikai holdprogram része: Donald Trump amerikai elnök 2017-ben jelentette be az úgynevezett Artemisz-program kezdetét. Ennek keretében a NASA az európai, a kanadai, az ausztráliai és a japán űrügynökséggel közösen juttatna ismét embert a Holdra 2024-ig. A program költségeit 35 milliárd dollárra becsülik, de a koronavírus miatt most veszélybe került ennek tervezett megvalósítása. Utoljára 1972-ben járt ember a Holdon.

A járvány hatása már az űrt is elérte
Fotó: Reuters

A NASA kiemelte, hogy jelenleg a nemzetbiztonsági és a kritikus infra­struktúra szempontjából fontos projektjei­re koncentrál, a többi programot egyelőre felfüggesztik. Ilyen kiemelt munka a katonai műholdak és a GPS-rendszer irányítása, a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatos programok vagy a Hubble-­űrteleszkóp működtetése. A leállított programok között van a már húsz éve építés alatt lévő, tízmilliárd dollár költségvetésű James Webb-űrteleszkóp megvalósítása is.

Elhalasztják a nemzetközi ExoMars program keretében a vörös bolygóra küldendő marsjáró fellövését is: a járművet idén júliusban indították volna missziójára, ezt most 2022-re tették át. A módosított időpontot a járvány mellett a jármű ejtőernyőrendszerében fellépett problémák is indokolják. A program az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz együttműködésében valósul meg.

A világ legnagyobb magánkézben lévő űrvállalata, a SpaceX számára is rendkívül fontosnak ígérkezik ez az év: Elon Musk amerikai milliárdos cége a NASA megbízásából dolgozta ki a Crew Dragont, az emberek szállítására alkalmas űrhajót, amely a sikeres tesztek után amerikai asztronautákat vinne a Nemzetközi Űrállomásra. Jelenleg az Egyesült Államoknak nincs erre alkalmas űrhajója, miután a NASA 2011-ben leállította a Space Shuttle programot, az amerikai űrhajósok pedig átültek az orosz Szojuz űrsiklókba. A SpaceX először 2020 májusában tesztelné az űrrepülőjét emberekkel a fedélzetén – amennyiben nem kényszerülnek halasztásra a járvány miatt.