Drónokkal és pénzbírsággal a szabályszegők ellen

A napsütéses időjárás és a rendíthetetlen szabadságérzet is megnehezítette, hogy a belga kormány érvényt szerezzen a részleges kijárási tilalomnak. Brüsszelben a korlátozások első hétvégéjén megteltek a parkok piknikezőkkel és sportolni vágyókkal. A rendőrség ma már tudatosabban lép fel a karantén kiélvezőivel szemben: akár negyven-ötven eurót is fizethetünk, ha egy parkban ülve fogyasztjuk el a vasárnapi ebédünket.

Szombaton számosan még köredzésekkel, piknikezéssel töltötték a napsütéses időt Fotó: A szerző felvétele

„Lockdown light”, azaz könnyített vesztegzár – Brüsszelben a sajtó és a külföldiek itt élő tömegei is így nevezik a koronavírus miatt pontosan egy hete életbe lépett szigorító intézkedéseket. Papíron pedig igencsak megterhelő szabályokról beszélünk: az élelmiszerboltokon és gyógyszertárakon kívül minden bolt bezárt, az utcákon csak akkor sétálhatunk több emberrel, ha azok velünk egy háztartásban élnek. Máskülönben pedig csak egyetlen távolabbi barátunkkal lehetünk a szabadban. Akárcsak a szomszédos Hollandiában, Belgiumban is van „ajánlott társadalmi távolság”: érdemes legalább másfél méterre tartózkodni másoktól, ha sorban állunk a boltban. Hogy az idősek és az egészségügyi alkalmazottak dolgát megkönnyítsék, a legtöbb szupermarket mára idősávokat nyitott számukra: a 65 év felettiek például elsőként térhetnek be a reggel nyolckor nyitó élelmiszerüzletekbe, míg az orvosok és ápolók a zárás előtti utolsó órákat tudhatják magukénak. Akadnak olyan élelmiszerláncok is, amelyek gondoskodtak arról, hogy a belépés előtt a munkatársak maguk fertőtlenítsék a vásárlók kezeit. Elméletileg arra is külön szabály van, hogy a gyerekek se játszanak nagyobb csoportokban az udvarokon.

A frissen megalakult és a kormányválságból ideiglenesen kikecmergett belga szövetségi kormány tehát kitett magáért. Ha mindenki betartaná az idézett szabályokat, elméletileg pár hét alatt sikeresen csökkenthetnék a koronavírus terjedésének ütemét. E sorok írásakor Belgiumban ugyanis már négyezer felett járt a regisztrált megbetegedések száma, míg nyolcvannál is többen vesztették életüket a vírus következtében. A „lockdown light” első hétvégéje mégsem sok jót vetített előre: hiába a kormányzati szigor vagy az elrettentő számok, a helyiek tömegesen mentek ki a szabadba vagy indultak túrákra. A mintegy harminc hektáron elterülő brüsszeli Parc de Cinquantenaire szombat délelőtt leginkább egy rekreációs központhoz hasonlított: számos pontján tartottak köredzéseket, fiatalok csoportjai piknikeztek a fűben, a futók pedig szorgosan kerülgették egymást. A Belgiumban szokatlanul napsütéses, bőven tíz fok feletti hőmérséklet pedig csak további lendületet adott a karantént elhagyni vágyóknak. – De hát nem tilos a szabadban lenni! – így felelt a kérdésemre egy huszonéves, Elise névre hallgató lány, aki barátaival szintén élvezte a szombat délelőtti napsütést. A négyfős belga csapat – mint azt el is mondták – rutinos piknikezőnek számít, most is hangszórókkal, zenével települtek ki a közkedvelt parkba. – Biztosan lenne itt valaki, aki szólna, ha túl sokan vagyunk – ezt már a társaság egy másik tagja, egy szintén huszonéves fiú tette hozzá.

Szombaton számosan még köredzésekkel, piknikezéssel töltötték a napsütéses időt
Fotó: A szerző felvétele

A zsúfolt parkok, játszóterek problémája már e hét elejére nagy visszhangot vert a belga sajtóban, ahol több egészségügyi szakember üzente meg: nem szünidő vagy vakáció, hanem karanténidőszak van! Tegnap délelőttre, alig 72 órával a szombati nyüzsgés után már karbantartók járták körbe a Cinquantenaire parkot, és mindenkit arra kértek, hogy ne üljön le a padokra vagy a fűbe. – Mozogjunk, legyenek mozgásban – mondogatták franciául, hollandul, majd angolul, miközben egy Brüsszelben élő magyar ismerős azt mesélte: negyven euróra (körülbelül tizennégyezer forintra) bírságolták, amiért egy parkban ülve fogyasztotta el a vasárnapi ebédjét. A köztereken az egyenruhások ráadásul már nemcsak személyesen vannak jelen, hiszen ha szemfülesek vagyunk, drónokat is láthatunk – a segítségükkel még könnyebb kiszúrni a karantént indokolatlanul megkönnyíteni vágyókat. A negyveneurós bírság pedig csak az igazán szerencséseket illeti, az otthonuktól túl messze merészkedők akár ötszáz eurót (több mint 170 ezer forintot) is kifizethetnek a szabályszegésért.

Nemcsak a magától értetődő szabadságérzet akadályozza a járványintézkedéseket: a multikulturális államokban az is gondot jelenthet, miként tájékoztassák a kisebbségeket a megelőzés fontosságáról. Belgiumban például csak a napokban kezdtek el azzal foglalkozni, hogy a törököket is bevonják a válságkezelésbe, miután kiderült: a flandriai Limburg tartomány egy kórházkomplexumában a koronavírusos páciensek mintegy fele török. Emiatt ismert, szintén török származású belgák töltöttek fel az internetre török nyelvű videóüzeneteket, amelyekben otthonmaradásra és a kormány szabályainak betartására buzdítják a honfitársaikat. Közülük Zuhal Demir flamand miniszter Facebook-bejegyzése keltette a legnagyobb feltűnést. A politikus asszony (épp a migrációellenes Új Flamand Szövetség tagja) azt írta: nem kell szakértőnek lenni hozzá, hogy tudjuk, a török közösségen belül gyorsabban terjedhet a vírus.

– A szociális élet sokkal mozgalmasabb, az emberek folyamatosan, előzetes bejelentés nélkül is átjárnak egymáshoz – írta a posztjában Demir, aki megosztott egy olyan videót is, amelyen egy török asszony beszél a genki kórházban tapasztaltakról. Mint elhangzik, az orvosokat is hideg zuhanyként érte a helyzet. – Felhívott egy török származású ápolónő, majd egy orvossal is beszéltem. Érdeklődtek, hogy betartjuk-e a karanténintézkedéseket. A mecsetek és kávézók zárva vannak, talán akadnak olyan találkozók, amelyekről nem tudunk? Ezt kérdezgették – meséli a nő a felvételen.