Fertőzésmentes az Irán és Kína közötti terület

Van egy országcsoport, amely a koronavírus két gócpontja, Kína és Irán között található, hivatalosan azonban eddig elkerülte a járványt.

Van egy országcsoport a világtérképen, amely a Covid–19 koronavírus két gócpontja, Kína és Irán között található, hivatalosan azonban eddig elkerülte a járványt. Közép-Ázsiáról van szó, ahová hagyományosan öt országot sorolunk: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán. Kazahsztán kivételével hivatalosan egyiknél sem regisztráltak még koronavírussal történő megbetegedést. Annak ellenére, hogy ezek az országok földrajzilag, politikailag és gazdaságilag is szoros kapcsolatban vannak Kínával és Iránnal, nem tesznek meg olyan szigorú óvintézkedéseket, mint például Kína vagy az európai országok. Majdnem mindegyik állam kötelező 14 napos karantént vezetett be a Kínából, Olaszországból, Japánból, Dél-Koreából és Iránból érkezőkre, de a továbbiakról eltérő módon intézkedtek.

Talán a legkevésbé szigorú ebben a tekintetben Üzbegisztán: az említett karantén mellett lemondták a nemzetközi rendezvényeket és sporteseményeket, de például a türk eredetű népek egyik legfontosabb ünnepének számító „noruzt”, avagy a perzsa újévet egyelőre nem mondták le. A noruz a tavasz első napját szimbolizálja: március 21-én ünneplik. Kirgizisztánban a tömegrendezvényeket is betiltották, de az oktatási intézmények, a parlament és egyéb szervek továbbra is változatlanul működnek. A Kína nyugati határánál található Tádzsikisztán tovább ment: lemondták az imákat a mecsetekben, és 35 ország állampolgárainak a beutazását tiltották be. Kazahsztán volt az első állam a térségben, ahol csütörtökön két megbetegedést regisztráltak. Az országban tegnaptól felfüggesztették a tömegrendezvényeket, és hétfőtől előre hozzák a tavaszi szünetet az oktatási intézményekben.

A legkülönlegesebb helyzetben az Iránnal szomszédos Türkmenisztán van, a világ egyik legzártabb állama, ahonnan kevés információ kerül ki a nyilvánosság elé. Türkmenisztán lezárta minden tengeri és szárazföldi határát, az országban folyamatosan fertőtlenítik az állami intézményeket. Ugyanakkor a kiszivárgott információk szerint a türkmén média nem ír semmit az új típusú koronavírusról, és a lakosság a jelek szerint nem is tud a világszerte terjedő járványról.

Kérdés, hogy a megbetegedések hiá­nya Közép-Ázsiában minek köszönhető – a térség relatív izolációjának vagy esetleg annak, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő diagnosztikai eszközök a vírus azonosításához. A lakosság körében terjedő híreszteléseknek és pánikhangulatnak a hatóságok is igyekeznek elejét venni. – Semmit nem titkolunk el. A koronavírust lehetetlen eltitkolni. A médiához akarok fordulni, a nemzetközi szervezetekhez és a társadalomhoz, hogy működjünk együtt az álhírekkel szembeni küzdelemben – nyilatkozta a napokban Üzbegisztán egészségügyi minisztere, Aliser Sadmanov.

Háborút jósol Gorbacsov

Le kell állni a felelőtlen, konfrontatív politikával, és össze kell fogni a világot fenyegető közös fenyegetettséggel, a koronavírussal szemben – véli Mihail Gorbacsov. A volt szovjet főtitkár, Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke tegnap közölt nyílt levelet a Novaja Gazeta című orosz lapban. A levélben a 89 éves Gorbacsov a világ vezetőihez szól, akik szerinte felelőtlen viselkedésükkel egyre közelebb hozzák a világot egy újabb globális háborúhoz. Szerinte az év kezdete óta már kétszer került a világ egy globális háború közelébe a nagyhatalmak miatt – Szíriában, Irakban és Iránban.

Gorbacsov szerint az, amit az elmúlt hónapokban láttunk, tipikus kalandor politika – egyensúlyozás háború és béke között, egy hajszálnyira a háborútól. A Gorbacsov által említett két esemény közül minden bizonnyal az egyik az Irán második emberének tartott Kászem Szolejmani meggyilkolása. A Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnokát az Egyesült Államok ölette meg egy dróntámadásban január 3-án, ami egy potenciális amerikai–iráni háborút is belengetett. A másik a februárban Oroszország és Törökország között kirobbant feszültség volt a szíriai Idlíb tartomány miatt, ami a két állam katonai összeütközésével vagy akár a NATO bevonásával is végződhetett volna. – Most meg kell állni, le kell állítani minden olyan cselekvést, amely közelebb hozza a katasztrófát – írja Gorbacsov. – Ez különösen fontos most, amikor a világ egy közös, igen veszélyes fenyegetettséggel találja szemben magát. Újra megbizonyosodhattunk arról, mennyire törékeny a globális világ, milyen nagy a kockázata a káosz visszatérésének – tette hozzá. Gorbacsov szerint a Nyugat mindenben Oroszországot hibáztatja, Oroszország pedig a Nyugatot. A vadászgépek egyre közelebb kerülnek idegen országok határaihoz, katonai rakéták polgári repülőket találnak el, Washington kilép a fegyverkezést korlátozó egyezményekből. Egyre inkább lehet hallani az erő alkalmazásáról és a háború szükségességéről szóló hangokat. Háború szaga terjed a levegőben, ezért felszólítja a világ vezetőit, hogy gondolják meg magukat, és cselekedjenek felelősségteljesen.