Gőzerővel folytatják a kármentést

Most, hogy egyre nagyobb sebességre kapcsol a koronavírus terjedése Európában, az unió tagországai sorra hozzák meg gazdasági válságintézkedéseiket.

GERMANY-SCHOLZ/ Fotó: Reuters

A korábban késlekedéssel vádolt brit kormány bejelentette, hogy támogatni fogja mindazon munkavállalók bérét, akiket elbocsátás fenyeget az üzleti tevékenység járvány miatti visszaesése miatt. Rishi Sunak pénzügyminiszter szerint a támogatás három hónapig tart, a mértéke 80 százalék, de nem több havi 2500 fontnál – ez egyébként magasabb a brit átlagkeresetnél. A terv része egy nagyobb, 330 milliárd fontos országos mentőcsomagnak, amelynek keretében a brit vállalatok egy éven át adókedvezményekben és kamatmentes kölcsönökben részesülhetnek.

A franciák is lendületbe jöttek gazdaságuk kisegítésére. Párizs több mint 300 milliárd euró likviditási segítséget nyújt a járvány idején leállásra kényszerülő vállalatoknak kedvezményes bankhitelek és bankgaranciák formájában.

Fotó: Reuters

A kormány további 45 milliárd euró segélyt is mozgósít a cégeknek. Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint ennek az összegnek nagy részét a vállalatok halasztott adófizetések és elengedett munkabérjárulékok igénybevételére fordíthatják.

Olaszországban a kormány két hónapra megtiltotta a cégeknek a nyomós indok nélküli elbocsátásokat. Az intézkedés részét képezi egy 25 milliárd euró értékű segélycsomagnak. Az önfoglalkoztatók márciusra 600 euró kompenzációt kapnak a kiesett bevételek pótlására.

Közülük a kisgyermekesek gyermekgondozási segélyt is kapnak bevallott havi jövedelmük ötven százalékáig. A kormány az alacsony jövedelmű polgároknak is fizet 100 euró kiegészítést. Hatszáz euró értékű utalványt kapnak azok a családok, amelyeknek bébiszittert kell felvenniük az iskolából, óvodából kimaradó gyermekeik mellé. A bezárt üzletek tulajdonosai adóhitelt vehetnek igénybe márciusi helyiségbérleti díjuk 60 százalékának fedezésére.

Németország nagy nehezen szakított a fekete nullának titulált fiskális politikájával, amelynek nevében eddig a költségvetés egyensúlyban tartását erőltette. A váltás eredményeként Berlin 500 milliárd eurós válságalapot hoz létre a német vállalatok kisegítése érdekében.

A terven belül Olaf Scholz pénzügyminiszter (képünkön) tegnap 156 milliárd eurós pótköltségvetést is előterjesztett erre az évre, amelyből többek között az intenzív osztályok ágyszámát akarják növelni, továbbá pótolják az állampolgárok jövedelemkiesését. Tervbe van véve egy 100 milliárd eurós gazdasági stabilizációs alap létrehozása is. Ehhez csatlakozik egy 400 milliárd eurós hitelgarancia-program is.