Megállapodás a tálibokkal, esély a békére

Több mint 18 évvel az afganisztáni háború kirobbanása után már csak nagyvonalú becslések léteznek arról, hány életet és mekkora költségeket követelhetett a végeláthatatlan öldöklés.

Több mint 18 évvel az afganisztáni háború kirobbanása után már csak nagyvonalú becslések léteznek arról, hány életet és mekkora költségeket követelhetett a végeláthatatlan öldöklés. Az afgán biztonsági erők halálos áldozatait 45 ezer felettire, az amerikaiakét 2400 körülire, a koalíciós erőkét pedig 3500 fölé – köztük hét magyar honvéddel – teszik, és minden évben legalább 3-4 ezer civil is odaveszett. A tálibok és más szélsőségesek pontos veszteségeiről még nehezebb pontos képet kapni, de valószínűleg a 70-80 ezerhez közelít.

Ehhez képest bizakodóan, de viszonylag visszafogottan fogadta a világ, hogy hosszas tárgyalások után az Egyesült Államok és a tálibok képviselői szombaton megegyeztek az afganisztáni háború lezárásának menetrendjéről. A katari Dohában tető alá hozott alku alapján ötezer tálib foglyot cserélnek ki ezer afgán katonáért cserébe, a tálibok és a hivatalos afgán kormány is tárgyalásokba kezd, az amerikaiak és az ENSZ pedig fokozatosan feloldja a szélsőséges csoportra kiszabott szankciókat.

Fotó: Reuters

Ami pedig a legfontosabb: az amerikaiak és szövetségeseik a következő 14 hónapban fokozatosan kivonják erőiket az országból. Jelenleg mintegy 12 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban, Donald Trump amerikai elnök tájékoztatása szerint kivonásukat haladéktalanul megkezdték, és ha minden a tervek szerint alakul, májusra mindössze egy ötezer fős kontingens maradna a helyén. Az Eltökélt támogatás elnevezésű NATO-missziónak Magyarország is tagja, jelenleg nagyjából száz honvéd szolgál Afganisztánban, de hazánk tavaly vállalta, hogy további 70 fővel erősíti meg jelenlétét.

Csakhogy a nagyreményű forgatókönyvbe máris hiba csúszott. A tálibok az „amerikaiak bábjaiként” tekintenek az afgán kormányra, ezért már a dohai tárgyalásokra sem kaptak hivatalos meghívót. Most viszont mégis egy asztalhoz kellene ülniük, hogy majdnem két évtizednyi háború után kidolgozzanak valamilyen hatalommegosztási rendszert. Asraf Gáni elnök – akinek a tavalyi újraválasztását ráadásul el sem ismeri az ellenzék – viszont azonnal leszögezte, nem érdekli, miben egyeztek meg az amerikaiakkal, a fogolycsere a saját hatáskörébe tartozik, és nem adta áldását arra.