Presztízskérdés a sarki olajtermelés

Az új típusú koronavírus és a hozzá kapcsolható olajárzuhanás visszavetette az északi-sarki energetikai projekteket is: az elmúlt napokban költségcsökkentésről és a sarki projektek befagyasztásáról döntöttek a norvégok, ám az oroszok még kitartanak. Moszkva számára a sarki kutatás és kitermelés presztízskérdés, amely utat nyithat a semleges státusú északi-sarki területekre támasztott orosz igények előtt.

A norvégiai Equinor vállalat a napokban jelentette be, hogy az északi-sarki vizekben lévő olajfúrótornyain a felére csökkenti a személyzet számát, és jelentősen meghúzza a működési költségeket. Felfüggesztik, illetve jelentősen csúsznak majd a vállalat új, Barents-tengeri projektjei is. Ehhez hasonló lépésekre kényszerült a Norvégiában működő, kőolaj felkutatásával és kitermelésével foglalkozó Aker BP is. A döntések hátterében a Covid–19 koronavírus-járvány és a hozzá kapcsolódó gazdasági hatások állnak: a világjárvány miatt az erőforrások utáni kereslet jelentősen csökkent, az olajárak pedig hetek óta zuhanásban vannak. A WTI és a Brent olaj ára 20, illetve 24 dollárra is lement, jelenleg 23, illetve 29 dolláron állnak. Másrészt a korlátozások miatt felbomlottak a globális ellátási láncok is, ami érinti a hajóépítést és a technológiai projekteket is.

A sarki területeken az olaj- és gáztermelés igencsak költséges ágazat: a dolgozóknak rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között kell dolgozniuk, a hőmérséklet tartósan mínusz ötven fok alatt is lehet. A kitermeléshez a szervezési nehézségek mellett megfelelő technológiai tudás is szükséges, ezért például a 2014 után Oroszország ellen hozott nyugati szankciók jelentősen visszavetették az orosz sarki termelést is. A költséges technológiai feltételek mellett azonban talán az egyik legdrágább elem a logisztika: az olajszállítás zavartalan biztosításához speciális tankerekre és nukleáris meghajtású jégtörő hajókra is szükség lehet.

Moszkva számára ugyanakkor a sarki területeken végzett kitermelés prioritás: jelenleg is folynak viták az Északi-sark semleges erőforrásainak sorsáról. A folyamatosan zajló kutatások és a technológiai felkészültség nagyban segítheti a kérdés eldöntését. Az orosz kormány jelentős adókedvezményeket nyújt a sarki régióban működő cégeknek, azonban még állami segítség mellett is legalább 35-40 dolláros hordónkénti olajár kell ahhoz, hogy nyereséges legyen a kitermelés.

Ugyanakkor az orosz Gazprom Nyefty nem vesz vissza az északi-sarki jelenlétéből. – Az Oroszországhoz tartozó sarki zóna erőforrásainak felderítése és kutatása stratégiai fontossággal bír – mondta a héten a vállalat vezérigazgató-helyettese, Vagyim Jakovlev. Oroszország harmadik legnagyobb olajcége bevételeinek mintegy harminc százaléka származik sarki területekről. A Gazprom Nyefty egyik legfontosabb sarki projektje a Novij Port, ahol évi nyolcmillió tonna kőolajat termelnek.