Radikális muszlimok az urak a brit börtönökben

Teljhatalomra törnek a muszlimok egyes brit börtönökben, szélsőséges nézeteiket pedig igyekeznek mindenkire ráerőltetni, vallástól függetlenül. A rabok között megjelentek már az úgynevezett börtön emírek is, akik egyfajta vezetőként tanítanak és ítélkeznek is a muszlim rabok felett. Az elemzők már régóta figyelmeztetnek a jelenségre, ráadásul az évek során nagyot nőtt a muszlim rabok száma is a börtönökben, nagyrészük pedig fiatal férfi.

Nem is olyan régen még a dán börtönökről derült ki, hogy milyen erős radikalizáció zajlik ott a rabok között. A muszlimok sokszor erőszakkal próbálják elérni más vallású cellatársaiknál, hogy csatlakozzanak hozzájuk, rájuk erőltetik az imádkozást és elveszik az ételüket.

Most arra is fény derült, hogy a helyzet nem jobb a brit börtönökben sem, sőt, csupán az eszközök térnek el. A Foreign Policy oldalán januárban jelent meg egy elemzés a börtönökben zajló radikalizálódásról a muszlimok körében, az írás apropója pedig éppen egy támadás volt.

Brusthom Ziamani január elején egy cinkostársával együtt szúró eszközökkel támadt rá a börtönőrökre, közben pedig azt kiabálta: „Allahu akbar”. A támadásnak halálos áldozatai nem lettek, több őr azonban kórházba került a sérülései miatt. Az esetet terror támadásnak minősítették, ezzel pedig Ziamani tette lett az első terrortámadás Nagy-Britannia börtöneiben. A 24 éves férfi azonban nem egyik napról a másikra lett szélsőséges muszlim, hosszú évek vannak a háta mögött.

Ziamani 2015-ben került börtönbe, miután le akart fejezni egy brit katonát. Először a Milton Keynesben található HMP Woodhill börtönben volt, London közelében, ahol fontos szerepet töltött be az intézmény életében, számol be róla a Foreign Policy. Ziamani ugyanis egyfajta főnök lett a börtönben, saját magát a sharia rendőrség fejének tartotta – ennek értelmében folyamatosan járta a blokkokat, hogy ellenőrizze, esznek-e a nem muszlim rabok napközben a ramadán idején. Ha valakinél szabálysértést észlelt, akkor saját „bírósága” elé citálta, majd büntetésként számos alkalommal például verést szabott ki, amit követői végre is hajtottak.

Ziamani jómaga is élt azzal a szokásával, ami megfigyelhető a dán börtönökben is, miszerint az újonnan érkezett muszlim rabokat megkörnyékezte, és vallásuk mélységéről faggatta. Továbbá megígérte nekik, hogy elviszi őket a börtön emírjéhez, aki radikális nézeteket tanított a cellájában. Bár Ziamanit végül átvitték egy másik börtönbe, azt gondolván, hogy így megtörik az uralma, ez nem történt meg, sőt. Idén januárban már a HMP Whitemoor börtönben hajtotta végre terrortámadását.

A brit börtönökben való radikalizálódás azonban nem újkeletű dolog, néhány jelentés már évek óta próbálja felhívni erre a figyelmet. A brit kormány 2016-ban ki is adott egy jelentést, amiben Ian Acheson működött közre, aki jómaga is korábban börtönben dolgozott. Szerinte az iszlám szélsőséges ideológia egyre inkább jelen van a brit börtönökben, legtöbbször pedig a börtönbeli emírek formájában jelenik meg.

Ők ugyanis felettébb nagy befolyást tudnak gyakorolni a muszlim rabokra, és erőszakos eszközökkel rá tudja bírni a nem muszlimokat is, hogy térjenek át a vallásra. Hasonló jelenség mutatkozik meg a dán és a norvég börtönökben is, ahol bár emírekről nem tudni, a többségben lévő muszlim rabok próbálnak nyomást gyakorolni a már kisebbségbe jutott nem muszlim rabokra. Acheson konkrét ajánlásokat fogalmazott meg jelentésében a helyzet orvoslására vonatkozóan. Szerinte sokkal jobban kellene megfigyelni a szélsőséges iszlamistákat a börtönökben, és nem szabadna hagyni, hogy a többi rabbal keveredjenek – nekik elkülönített egységekben kellene letölteniük az idejüket.

A szóban forgó jelentés készülte körüli időszakban az is felmerült az emberekben, hogy vajon miért van egyre több muszlim a brit börtönökben. Erre a BBC próbálta megtalálni a választ, amihez megdöbbentő statisztikákat csatolt. Míg 2002-ben 5502 rab vallotta magát muszlimnak Angliában és Walesben, addig ez a szám 2014 végére már 12 225-re emelkedett – ez 122 százalékos változást jelent. Bár mindeközben a börtönlakók száma is gyarapodott, a jelenséget nem lehet ezzel magyarázni, mivel a rabok száma a 12 év alatt csupán 20 százalékkal emelkedett.

Az már sokkal inkább segíti megérteni a valóságot, hogy Angliában és Walesben megnőtt a muszlim lakosság aránya is, 2001-ben még 3 százalék volt, 2011-re azonban már 4,8. Ha pedig megnézzük a rabok eloszlását, 2015-ben a börtönben lévők 14,4 százaléka volt muszlim, ez az arány 2002-ben viszont még csak 7,7 százalék volt. Az igazságügy minisztérium szintén korábbi, 2013-as jelentése arra is rávilágított, hogy a muszlim rabok majdnem egyharmada nem is brit állampolgár – hanem főleg pakisztániak és szomáliaiak.

A brit börtönökben lévő muszlimok ráadásul javarészt fiatalok is, ez látszik Ziamaninál is, aki még csak 19 éves volt, amikor elítélték. Ennek oka egyrészt, hogy Nagy-Britanniában sok fiatal muszlim van, akik ráadásul rosszabb gazdasági és társadalmi helyzetből érkeznek. Esetükben sokszor a szegénység készteti őket a bűnözésre, a hatóságok pedig jobban figyelnek is rájuk, többször ellenőrzik őket, így nagyobb esély van az elkapásukra is.

Az iszlám vallásra áttért Ziamani egyébként korábban jehovista volt. De nem az egyedüli, akinek a szélsőséges nézete gondot jelenthet nem csak Nagy-Britanniának, de más európai országnak is. Hasonló esetek történtek már francia börtönökben is, ahol szintén a bent lévő rabok támadtak rá az őrökre. 2018-ban például Oszáma bin Láden egyik korábbi társa, egy német radikalizálódott férfi, Christian Ganczarski támadt rá négy őrre is egy éles fegyverrel Vendin-le-Vieilben. 2019 tavaszán Michaël Chiolo feleségével szövetkezett, hogy rátámadjanak két őrre Condé-sur-Sarthe-ban, amiért korábban a francia hatóságok megöltek egy dzsihadistát, Chérif Chekattot. Tavaly novemberben pedig kiengedték Nagy Britanniában a börtönből idő előtt Usman Khant , akit bár terroristacselekmények kitervelésével gyanúsítottak, úgy gondolták, már megjavult. Ez azonban nem bizonyosodott be, Khan ugyanis szabadulása után két embert is halálra szúrt Londonban, további hármat pedig megsebesített.