Tizedik éve tart a polgárháború Szíriában

Tizedik évébe lépett vasárnap a polgárháború Szíriában, ahol a rendszernek sikerült megtartania a kimerült lakosságú és letarolt gazdaságú országban a kormányrudat, miközben különböző érdekektől vezérelt nagyhatalmak fitogtatják erejüket.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns megfigyelő aktivistahálózat szerint legalább 384 ezer ember, közöttük több mint 116 ezer polgári személy halt meg a 2011 márciusában kirobbant konfliktusban, amely eredetileg demokráciát követelő tüntetések véres elnyomásával kezdődött.

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF vasárnapi közleménye szerint 4,8 millió gyermek született Szíriában a konfliktus kezdete óta, egymillióan pedig menekült családokban, „nekik továbbra is szembe kell nézniük egy pusztító háború következményeivel”.

A háború kezdetének 9. évfordulója előestéjén Geir Pedersen, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottja sajnálkozását fejezte ki a konfliktus elhúzódása és „iszonyatos” jellege miatt, amely szerinte „a diplomácia kollektív csődjének a bizonyítéka.”

Orosz és iráni szövetségesei, valamint a pusztító légitámadások révén Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere fokozatosan foglalta vissza a 2015 óta a lázadók kezén lévő területeket, és immár az ország több mint 70 százalékát tartja ellenőrzés alatt.

A háború jelenlegi legfontosabb frontvonalán, az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, a dzsihadisták és felkelők utolsó erősségében március óta illékony fegyverszünet van érvényben a kormányerők több hónapon át tartó offenzívája után.

A tűzszünet értelmében Oroszország és az ellenzéket támogató Törökország közös járőrei megkezdték a fegyvernyugvás betartását vasárnap Idlíbben. Az orosz páncélosok és a katonai rendőrök elindultak Tronbából, hogy ellenőrizzék a stratégiai fontosságú M4 autópálya idlíbi szakaszát.

Antónió Guterres ENSZ-főtitkár a héten fejezte ki sajnálkozását „az évtizede tartó harcok miatt, amelyek csak romokat és nyomort okoztak”. „A polgári személyek fizetik a legnagyobb árat” – írta Twitter-üzenetében.

Nemcsak a háború befejezését célzó diplomáciai kezdeményezések fulladtak kudarcba, de napjainkban legalább öt külföldi hadsereg avatkozik be Szíriában.

Az iráni és orosz csapatok a lázadók és a dzsihadisták támadásai miatt korábban egy időre meggyengült Aszad-rendszert támogatják.

Az amerikaiak, akik az ország északi részében állomásoznak, ahol a kurdok félautonómiát élveznek, aktívan részt vettek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, de az iráni befolyást is ellensúlyozni kívánják. Akárcsak Izrael, amely rendszeresen intéz csapásokat a kormányerők, Irán vagy a libanoni Hezbollah állásai ellen.

A szomszédos Törökország, amely a helyi fegyveres csoportokat támogatja, katonákat vonultatott fel az ország északi részében, így akarván elkerülni egy újabb menekültáradatot.

A háború tönkretette az ország gazdaságát, a károkat mintegy 400 milliárd dollárra (121 000 milliárd forint) becsülik.

Az újjáépítés gigászi feladatán túl azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint „segíteni kell a lakosságot is a sokévi szenvedés fizikai és pszichológiai következményeinek leküzdésében is.”