Akit vonz a japán kultúra, az bizonyára tudja: a kelet-ázsiai szigetország ilyenkor, tavasszal van csúcsformában. A cseresznyefa-virágzás, vagyis a szakura a szezon nyitánya, a természettel az emberek is életre kelnek: a parkok megtelnek piknikezőkkel, a városokban karneválok kezdődnek.
Különösen igaz ez a jövő szerdán kezdődő, úgynevezett aranyhétünnepekre. Egyebek mellett ilyenkor emlékezik meg Japán a 88 évig uralkodó, 1989-ben elhunyt Hirohito császárról, valamint ünnepli az 1947 májusában hatályba lépett alkotmányát. Mindez fájdalmas emlékeket is felidéz. Alkotmányukhoz a második világháborúban Japánra ledobott két atombombán, majd a feltétel nélküli kapituláción keresztül vezetett az út, Hirohito császár életművét pedig a sokkot átélt ország talpra állítása, illetve verejtékes felvirágoztatása alkotja.
Az ünnep azonban idén el is maradhat. A napokban Abe Sindzó miniszterelnök és Koike Juriko tokiói kormányzó is arra kérte az embereket, ne látogassák meg más városban élő családtagjaikat az ünnep időszakában, és ügyeljenek a távolságtartásra is. Abe hangsúlyozta, minden ilyen utazás a vírus terjedésének kockázatát növeli. A kormányfő egyben kijelentette, a legkritikusabb szakaszába lépett Japánban a járvány miatti rendkívüli állapot.

Fotó: Reuters
A koronavírus-járvány ugyanis annak ellenére nem tetőzik a kelet-ázsiai országban, hogy a betegség már januárban felütötte a fejét, és azóta a regisztrált fertőzések száma a tizenkétezer esetet is meghaladta. A bírálók szerint a tokiói kormány rosszul mérte fel a Covid–19 jelentette veszélyt, és késlekedett megtenni a szükséges lépéseket. A miniszterelnök először április 7-én léptetett életbe hét prefektúrában egy hónapig tartó rendkívüli állapotot a fertőzés terjedésének fékezésére. A kormányfő akkor arról beszélt, hogy a járvány két héten belül tetőzhet, majd folyamatosan ellaposodhat a járványgörbe, ha az emberek közötti kapcsolattartás nyolcvan százalékkal csökken. Egy hete pedig már az egész országra kiterjesztette a rendkívüli jogrendet; egy éppen akkor megjelent országos felmérés szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka úgy véli, a kormány késlekedett a válságkezeléssel.