A cseresznyefa-virágzásra sem lassult le a járvány

Egyre nagyobb a nyomás Abe ­Sindzó japán miniszterelnökön, akit mind több bírálat ér, mert késlekedett a koronavírus-járvány elleni fellépéssel.

Polimeráz-láncreakciós vírustesztet végeznek Jokoszukában. Tudósok is bírálták a kormány lépéseit Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters

Akit vonz a japán kultúra, az bizonyára tudja: a kelet-ázsiai szigetország ilyenkor, tavasszal van csúcsformában. A cseresznyefa-virágzás, vagyis a szakura a szezon nyitánya, a természettel az emberek is életre kelnek: a parkok megtelnek piknikezőkkel, a városokban karneválok kezdődnek.

Különösen igaz ez a jövő szerdán kezdődő, úgynevezett aranyhétünnepekre. Egyebek mellett ilyenkor emlékezik meg Japán a 88 évig uralkodó, 1989-ben elhunyt Hirohito császárról, valamint ünnepli az 1947 májusában hatályba lépett alkotmányát. Mindez fájdalmas emlékeket is felidéz. Alkotmányukhoz a második világháborúban Japánra ledobott két atombombán, majd a feltétel nélküli kapituláción keresztül vezetett az út, Hirohito császár életművét pedig a sokkot átélt ország talpra állítása, illetve verejtékes felvirágoztatása alkotja.

Az ünnep azonban idén el is maradhat. A napokban Abe Sindzó miniszterelnök és Koike Juriko tokiói kormányzó is arra kérte az embereket, ne látogassák meg más városban élő családtagjai­kat az ünnep időszakában, és ügyeljenek a távolságtartásra is. Abe hangsúlyozta, minden ilyen utazás a vírus terjedésének kockázatát növeli. A kormányfő egyben kijelentette, a legkritikusabb szakaszába lépett Japánban a járvány miatti rendkívüli állapot.

Polimeráz-láncreakciós vírustesztet végeznek Jokoszukában. Tudósok is bírálták a kormány lépéseit
Fotó: Reuters

A koronavírus-járvány ugyanis annak ellenére nem tetőzik a kelet-­ázsiai országban, hogy a betegség már januárban felütötte a fejét, és azóta a regisztrált fertőzések száma a tizenkétezer esetet is meghaladta. A bírálók szerint a tokiói kormány rosszul mérte fel a ­Covid–19 jelentette veszélyt, és késlekedett megtenni a szükséges lépéseket. A miniszterelnök először április 7-én léptetett életbe hét prefektúrában egy hónapig tartó rendkívüli állapotot a fertőzés terjedésének fékezésére. A kormányfő akkor arról beszélt, hogy a járvány két héten belül tetőzhet, majd folyamatosan ellaposodhat a járványgörbe, ha az emberek közötti kapcsolattartás nyolcvan százalékkal csökken. Egy hete pedig már az egész országra kiterjesztette a rendkívüli jogrendet; egy éppen akkor megjelent országos felmérés szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka úgy véli, a kormány késlekedett a válságkezeléssel.

A helyzet pedig azóta is csak tovább romlott. A Jokohamánál két hétig veszteglő Diamond Princess óceánjáróról két hétig nem engedték le az embereket, mert a hajón tartózkodó több mint 3700 fő között futótűzszerűen terjedt a betegség. A hatóságok döntését bírálta a japán és a nemzetközi tudományos közvélemény, miközben nem tett jót Tokió megítélésének az sem, hogy el kellett halasztani a 2020-as olimpiát. Csütörtökön elhunyt a betegségben Okae Kumiko színésznő, közismert televíziós személyiség is, az országban 350 körül van a halálos áldozatok száma. Az egyre drámaibb helyzet kiélezte a konfliktust a két rivális, Abe és Koike kormányzónő között. Egy a Japan ­Today hírportálnak nyilatkozó politológus azt mondta: miközben Abét sokan bírálják, riválisa, Koike tudatosan dolgozik a jobb megítélésén.