Az EU megfontolt kiutat javasol

Nincs egységes dátum, sem egységes módszer a járványhelyzet feloldására, ugyanakkor az uniós tagállamoknak folyamatosan össze kell hangolniuk a lépéseiket – ez volt az üzenete az EU szerdán kihirdetett „exitstratégiájának”. A szigorító intézkedések magunk mögött hagyása Európa-szerte lassan és fokozatosan, a tudományos ajánlások alapján történhet majd.

A bejelentést Ursula von der Leyen bizottsági elnök tette Charles Michel, az Európai Tanács elnökének társaságában Fotó: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Miközben több európai uniós ország is megkezdte a lassú visszatérést a rendes kerékvágásba, Brüsszelben szerdán iránymutatást tettek közzé a rendkívüli intézkedések feloldására vonatkozóan. A bejelentést Ursula von der Leyen bizottsági elnök tette Charles Michel, az Európai Tanács elnökének társaságában. Lapunk is beszámolt róla, a vírushelyzet kilépési forgatókönyvét már múlt héten ismertette volna az uniós bizottság, ám főként az európai járványgócok, Olaszország és Spanyolország ellenkeztek, mondván: őket senki sem kérdezte meg a brüsszeli tervekről.

Pedig a tizenhat oldalas uniós iránymutató legfontosabb következtetése, hogy a huszonhét tagállamnak teljes szinkronban és folyamatos információmegosztás mellett kell visszatérnie a járvány előtti világhoz. – Ha a rendkívüli intézkedések lazítása koordináció nélkül történik, minden tagállamot negatív hatások fognak érni, nem is beszélve a politikai jellegű súrlódásokról – áll a dokumentumban. Utóbbit Von der Leyen elnök úgy példázta: ha egy tagország határmenti településén kinyitnak a boltok, de a határ másik oldalán még nem, az emberek várhatóan innen is megindulnak majd vásárolni. – A józan ész és a tudományosan megalapozott adatok alapján kell cselekednünk! – ezt már Michel tette hozzá, aki elmondása szerint jövő héten az állam- és kormányfőkkel tartott virtuális EU-csúcson is tárgyal a lazítás mikéntjéről.

A bejelentést Ursula von der Leyen bizottsági elnök tette Charles Michel, az Európai Tanács elnökének társaságában
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Az EU frissen ismertetett terveiben szerepel, hogy a végső cél a schengeni rendszer rendeltetésszerű működésének visszaállítása. Mivel a tagországok java ellenőrzi a belső határokat, és jelenleg az EU külső határai is le vannak zárva, Brüsszel szerint a szóban forgó, határ menti területeken kell majd kezdeni a szigorítás feloldását, így segítve a vendégmunkásokat és más ingázókat. A másik szempont az, hogy legelőször Európa azon területei között állítanák vissza a szabad átjárást, ahol a vírust bizonyítottan kordában tudják tartani, illetve eredményesen működik a társadalmi távolságtartás. Ezután a külső határok megnyitása annak fényében történhet meg, hogy az EU-n kívül milyen mértéket ölt a koronavírus terjedése – tudatták.

Hangsúlyos az is, hogy a tagállamokban más-más a járványhelyzet, így nincs egységes dátum, amelytől fogva ajánlhatnák az iskolák, boltok megnyitását vagy épp a társadalmi érintkezést. Az időponttal kapcsolatban Von der Leyen – végzettségét tekintve maga is orvos – mégis három szempontot ajánlott az EU-országok figyelmébe. Eszerint akkor érdemes elgondolkodni az intézkedések lazításán, ha a vírus terjedése lassul, huzamosabb ideig kevesebb beteg kerül kórházba, illetve amennyiben az egészségügyi rendszerek így is bírják majd a rájuk nehezedő nyomást. Arra is lehet számítani, hogy nagyszámú elhalasztott vizsgálatot, műtétet kell majd pótolni. Az EU által ajánlott harmadik szempont, hogy a tesztelést a tagországok továbbra se hagyják majd abba: ha a vírus egyes területeken újra felbukkanna, azonnal nyomon kell tudni követni a terjedését.

Mivel nincs közös módszer a szigor csökkentésére, az a minimális elvárás, hogy a tagállamok egymást és az Európai Bizottságot is időben értesítsék a feloldás előtt, és vegyék figyelembe a véleményüket is – ez szintén szerepel a felhívásban. Az EU-nak – ahogy az az utóbbi időben megannyiszor nyilvánvalóvá vált – nincs közegészségügyi hatásköre, kötelező exitstratégiával sem állhat elő, emiatt csak ajánló jellegű a bemutatott csomag.

Az utóbbi hetekben összesen hat uniós állam jelezte, hogy a mielőbbi gazdasági-társadalmi felépülés reményében fokozatosan nyitni kíván. Dániában szerdától az általános iskolák és az óvodák kezdték meg a működést, Ausztriában pedig a kisebb méretű boltok nyitottak ki kedden. Lengyelország vasárnaptól enyhít, Csehország már megnyitotta a sportkomplexumait. A legsúlyosabb helyzetben lévő uniós országok szintén apró lépéseket tesznek. Spanyolország több tartományában a nem létfontosságú ágazatokba is visszatértek a munkavállalók, míg Olaszországban az élelmiszerüzletek mellett már a könyves- és a bababoltok is látogathatók.

NYOLC NYITOTT ÁTKELŐ A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON

Már nyolc átkelőt használhatnak a magyar-román határon az ingázók – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter felidézte: a koronavírus terjedésének lassítása érdekében a magyar és a román kormány is hozott a személyforgalom korlátozására vonatkozó szigorító intézkedéseket a határain. Ezek az intézkedések azonban – mint írta – nehéz helyzetbe hozták mindazokat, akiknek a munkahelyük vagy a termőföldjük a határ túloldalán található. Az ő érdekeiket szem előtt tartva a román kormánnyal már korábban megállapodtak három határátkelő megnyitásáról az ingázók számára. (MTI)