Az olaszok fele kilépne az Európai Unióból

Egy új felmérés szerint minden második olasz a távozásra voksolna, ha ma tartanának egy népszavazást arról, hogy Olaszország továbbra is tagja maradjon-e az Európai Uniónak. Az olaszok euroszkepticizmusa várhatóan növekszik, hiszen a pandémia által okozott gazdasági válság még csak most kezdődik, és jól látható, hogy az uniós pénzügyminiszterek által elfogadott mentőcsomag nem lesz elégséges. Az unióellenesség hosszabb távon a bevándorlásellenes Matteo Salvininek jöhet jól.

ITALY-BUDGET/ Fotó: Alessandro Bianchi Forrás: Reuters

Magukra hagyták az olaszokat

– Az én pártom az egyik leginkább Európa-párti Olaszországban, és folyamatosan írnak nekem a tagjaink, hogy „minek akarunk az unióban maradni? Felesleges!” – nyilatkozta április első hetében a liberális Financial Times-nak (FT) Carlo Calenda, olasz európai parlamenti képviselő. A politikus korábban gazdasági miniszterként segítette Matteo Renzi és Paolo Gentiloni kormányait, tagja volt a szociáldemokrata irányultságú Demokrata Pártnak, jelenleg pedig saját pártját irányítja, amelyet 2019 novemberében alapított Akció néven.

A közhangulat változásának oka természetesen a koronavírus-pandémia és annak következményei: lassan 20 ezer halott, az óvintézkedések nyomán kialakult és még kialakulófélben levő össztársadalmi és gazdasági válság, amit tetéz, hogy a tragédia közepette az olaszok úgy érzik: magukra hagyták őket. – Komoly változások történnek Olaszországban. Uniópártiak ezrei fordulnak az intézményrendszer ellen – mondta Calenda az FT-nek.

A liberális politikus által tapasztalt hangulatváltozás megmutatkozik a közvélemény-kutatásokban is. A Tecné április 11-én publikált kutatása olyan folyamatokról árulkodik, amelyek valószínűleg Calenda és a liberális elit legrosszabb rémálmait is felülmúlják. Az ezer fő megkérdezésével készült kutatás földcsuszamlásszerű változásokra mutat rá. A szakemberek azt kérdezték a válaszadóktól, hogy bent maradnának-e az unióban. Az EU-ban maradni szándékozó olaszok aránya 51 százalékra csökkent, amely húsz százalékkal kevesebb, mint 2018 novemberében volt. Az EU elhagyása jelenleg az olasz lakosság 49 százaléka szerint vonzó, amely húsz százalékos növekedés 2018 novemberéhez képest. Az eredményekből a kutatók kivették azokat, akik nem akartak vagy nem tudtak válaszolni, ám az olaszok határozottságát mutatja, hogy az ő arányuk mindössze 14 százalék volt.

Összegezve: az olaszok fele kilépne az EU-ból.

A kutatást a Europe Elects Twitter-oldala tette közzé, ahol az EU-s tagállamok választási- és pártpreferencia-kutatásait gyűjtik össze.

Az Eurobarometer 2020. március 27-én publikált eredményei szintén jól visszaadják az olaszok hangulatát: a válaszadók mindössze 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU segít Olaszországnak a koronavírus okozta válság megoldásában, míg 61 százalékuk szerint nem segíti az országukat. A válaszadók 15 százaléka nem válaszolt a kérdésre. Ebben a két hete készült kutatásban szintén megkérdezték az olaszokat, hogy maradnának-e az unió tagjai. 35 százalékuk válaszolta ekkor, hogy kilépés-párti, míg 52 százalékuk mondta, hogy maradna. A bizonytalanok aránya 14 százalék volt. Az április eleji kutatásban már nem tették fel a kérdést.

– A jelenlegi szituáció sokkal aggasztóbb politikai és gazdasági szempontból is, mint az euróválság idején – nyilatkozta az FT-nek az olaszországi helyzetről Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke.

Gazdasági érdekellentétek

Tusk szerint nagyban hozzájárult a jelenlegi folyamathoz, hogy a válság kirobbanása óta az unió nem nyújtott érdemi segítséget az olaszoknak, sőt ennek részleteiről a mai napig viták folynak.

A fertőzés megjelenése és a helyzet súlyossá válása óta jellemzően a tagállami válaszok domináltak, az unió érdemben ezen a héten cselekedett először. A hét közepén, szerdán került a címlapokra az eurózóna pénzügyminiszterek maratoni megbeszélése, ahol 16 óra leforgása alatt sem jutottak dűlőre. Végül csütörtökre született megállapodás, pontosabban egy olyan kompromisszum, amely néhány kérdést nyitva hagyott, és amellyel senki sem lehet elégedett.

Fotó: REUTERS/Remo Casilli

A spanyolok, az olaszok és a franciák követelik a közös eurókötvények kibocsátását, amelyből finanszírozni lehetne egy új Marshall-segélyt a gazdaság beindításához. A szigorú költségvetési fegyelem hívei, a német, holland, osztrák és észak-európai országok kormányai számára azonban elfogadhatatlan, hogy ilyen módon kezességet vállaljanak a magas államadóssággal rendelkező déli tagállamok kedvéért, így újra lángra kapott az EU-n belüli régi, észak-déli ellentét.

Az eurózóna pénzügyminiszterei végül csütörtök estére megállapodtak egy 540 milliárdos mentőcsomag részleteiről – amely nagyjából harmadakkora, mint amely az olasz miniszterelnök szerint kívánatos lett volna országa megmentéséhez. Százmilliárd euró jut a munkahelyvédelmi programra, az Európai Befektetési Bank 200 milliárd euróval segítheti az európai vállalkozásokat, valamint 240 milliárdos hitelt adhat a tagállamoknak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) garanciaalap – adott hírt a megállapodásról a Bloomberg. A jövő héten a tagállami kormányfőkből álló Európai Tanácsnak is áldását kell adnia a megállapodásra ahhoz, hogy az jogerőre emelkedjen. Az olasz miniszterelnök várhatóan itt újra felveti a mostanság koronakötvénynek is nevezett úgynevezett eurókötvények, valamint a közös eladósodás témáját. Azonban szinte biztosan nem várható kompromisszum, amit például a holland miniszterelnök már jelzett is a héten.

Az átlag olaszok a fenti folyamatokból csak annyit látnak, hogy Olaszországban folytatódik a vállalkozások csődhulláma és az elbocsátási hullám, és a közeli jövőben szinte biztosan nem számíthatnak az EU intézményeinek gyors és közvetlen támogatására.

Salvini előretör

AZ EU cselekvőképtelensége Olaszországban azt eredményezte, mint nagyjából minden tagállamban: megerősödött a – cselekvőképes – tagállami kormányok népszerűsége. Giuseppe Conte miniszterelnök támogatottsága március elején mért 32 százalékról 43 százalékra nőtt áprilisra, a többi politikai vezetőnek érdemben nem változott a népszerűsége – adta közre a La Stampa olasz lap az Emg Acqua közvélemény-kutató eredményeit. Habár a felmérések szerint a bevándorlásellenes Matteo Salvininek, a Liga vezetőjének népszerűsége hibahatáron belül csökkent, jelenleg az ő pártja rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal. Az előbb idézett közvélemény-kutató 30,3 százalékra méri, a második helyen a balliberális Demokrata Párt áll 21,3 százalékkal, míg a harmadik az Öt Csillag Mozgalom 14,9 százalékos támogatottsággal.

Az Eurobarometer hasonló adatokat mért április elején az olasz pártok támogatottságát illetően, miközben Salvini szövetségesei, az Olasz Testvérek pártja 12,3 százalékon, míg a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett Forza Italia (Hajrá, Olaszország!) 5,3 százalékon áll. Ezzel pedig Salvini és szövetségesei már megnyernének egy választást.

A tendenciákat illetően az EU-ból kiábrándultak számának jelentős növekedése Salvini és szövetségesei malmára hajtja a vizet, akik régóta vallanak eurószkeptikus nézeteket. Sokuk a hívei Orbán Viktor miniszterelnök Nemzetek Európája koncepciójának is.