időjárás 14°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25.
logo

Bamakóból Budapestre: egy kimenekítés története

László Dávid
2020.04.17. 05:55
Bamakóból Budapestre: egy kimenekítés története

Két Maliban dolgozó magyar nem is kérte, a kormány mégis segített nekik hazajutni a nyugat-afrikai országból, ahová késve ugyan, de megérkezett a koronavírus. A naperőművek építésével foglalkozó Szalai Gábor jól ismeri és szereti Afrikát, de az újabb járvány berobbanásával szomorú jövőt jósol a földrésznek, amely szerinte a katasztrófa felé halad.

– Nem regisztráltunk sehol, konzuli védelmet sem kértünk. Ehhez képest kellemes meglepetésként ért, amikor az algériai magyar nagykövet, Pritz Helga Katalin felhívott és felajánlotta, hogy az egyre súlyosabb járványhelyzetre való tekintettel egy belga katonai géppel haza tudnak menekíteni minket – emlékszik vissza a Magyar Nemzetnek hazatéréséről Maliból Szalai Gábor.

A nyugat-afrikai országban hivatalosan csak elég későn, március végén jelent meg a koronavírus, azóta azonban már 148 esetet tartanak nyilván, így a Loulo aranybányánál naperőműveket építő magyar szakember és kollégája, Havasi György is elérkezettnek látta az időt, hogy éljen a lehetőséggel. A szenegáli határnál fekvő bányától azonban még hosszú út vezetett Budapestig.

– Mali fővárosától ötszáz kilométerre dolgoztunk, ami az afrikai útviszonyok között nem sétagalopp. Rá­adásul a terv közben többször változott, de térerő híján a majd tízórás út során egyetlen alkalommal nyílt lehetőségünk kommunikálni – sorolja a nehézségeket. Végül mégis szerencsésen eljutottak Bamakóba, és hála a nagykövet asszony erőfeszítéseinek, a belga gépre is felfértek. Brüsszelben az ottani magyar nagykövet és katonai attasé mellett már várta őket a Magyar Honvédség szállító repülőgépe is, amely egészen Budapestig repítette.

– Amikor Bamakóban találkoztunk a Maliban szolgáló magyar katonákkal is, már megnyugodtunk – utal arra az uniós katonai misszióra, melyben magyar honvédek is szolgálnak.

– Az biztos, hogy a franciák a katonai kontingensbe is behurcolták a vírust – teszi hozzá Szalai Gábor, bár arról nincs információja, hogy a magyarok emiatt tértek-e haza.

A helyiek nem veszik túl komolyan a kórt
Fotó: Szalai Gábor

A szakember tapasztalatai szerint a bányában rendkívül komoly óvintézkedéseket tettek a járvány miatt – csakhogy azt egy kanadai cég üzemeltette. Elmondása szerint Maliban 21 óra után kijárási tilalmat vezettek be, a szórakozóhelyeket és iskolákat bezárták, a közlekedést korlátozták. Ezeket be is tartatják a hatóságok, olyannyira, hogy a rendőrök akár helyben agyonverik az akadékoskodó szabályszegőket. – Egyébként azonban nem veszik túl komolyan a kórt. A piacok ugyanolyan zsúfoltak, a higiéniára fittyet hánynak – teszi hozzá. Az sem segített, hogy március végén megtartották a parlamenti választásokat.

Azzal pedig a kontinens számos országát megjárt Szalai Gábor is egyetért, hogy Afrika nincs felkészülve a koronavírusra. – A földrész egészségügyi rendszere – Ruanda kivételével – katasztrofális. Az emberek nem értik és nem is fogják betartani az óvintézkedéseket – sorolja az alapvető problémákat. – Májusban elkezdődik az esős évszak, amely északról dél felé haladva januárig az egész földrészen végigmegy. Ez egyébként is magával szokta hozni a járványokat. Például mivel nincs csatornázottság, a szegénynegyedekben az esőzések kimossák a latrinákat, amely egyenes út a kolera felé. Ugyanez a helyzet az ebolával vagy a vérlázzal. Ezek a visszatérő járványok megszokottak. Ha a koronavírus ezekkel egy időben robban be, akkor sajnos az emberek hullani fognak, mint a legyek – fest borús képet a földrész kilátásairól.

Hogy mit lehet tenni? Szalai Gábor szerint nem sokat. Úgy véli, Afrika túl nagy ahhoz, hogy megmentését bárki magára vállalja. – Sajnos Afrika a katasztrófa felé halad – summázza.

Afrika megmentené önmagát

Közös fellépést sürgetett a koronavírus-járvány ellen VI. Mohammed marokkói király a szenegáli és elefántcsontparti elnökökkel folytatott telefonbeszélgetésben. Az uralkodó sürgette, hogy az államok dolgozzanak ki egy közös keretrendszert a tapasztalatok megosztására, az egészségügyi, a gazdasági és a társadalmi hatások kezelésére. Afrika 54 államából eddig hivatalosan csak kettőben nem jelent meg a kór. Az 1,2 milliárd lakosú földrészen a regisztrált fertőzöttek száma a 17 ezerhez közelít, a leginkább érintett országok Dél-Afrika, Egyiptom, Algéria és Marokkó. A legtöbb állam, európai mintára, szigorú óvintézkedéseket vezetett be, ám kérdéses, hogy ezeket mennyire lehet betartatni.

 

Koronavírus a világban

Japán tudósok: Két év alatti gyermekek ne hordjanak maszkot!

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.