Bontják a premontrei vagyont Nagyváradon

Kihasználja a szükségállapotot a város vezetése a Krónika című erdélyi lap információi szerint.

Kihasználva a szükségállapotot, a nagyváradi városvezetés elrendelte az egykori Voința sportpálya főépületének bontását – írta az erdélyi Krónika című portál a váradhegyfoki premontrei prépostságra hivatkozva. Fejes Rudolf Anzelm főapát a lapnak elmondta, március 31-én annak ellenére kezdték el előkészíteni a terepet az ide tervezett parkolóház számára, hogy a premontrei rend egykori kertje per tárgyát képezi.

– Azért botrányos ez a bontás, mert a restitúciós bizottsággal zajló perünket Bukarestben a legfelsőbb bíróság napirendjén szerepel, október 29-én lesz a tárgyalás, mivel ugye minden pert elhalasztottak a járványhelyzet miatt. Ha valami per alatt van, akkor nem lehet ilyet csinálni, jogtalan – fogalmazott a premontrei rend képviselője, aki nem kevesebb mint 160 pert folytat a román állammal a szerzetesrend egykori vagyonának a visszaszolgáltatásáért.

Ráteszik a kezüket a rend évek óta óhajtott vagyonára

A főapát szerint az Ilie Bolojan polgármester vezette adminisztráció nem véletlenül most fogott neki a bontásnak, kihasználva a járvány visszaszorítása érdekében elrendelt kijárási tilalmat. – Most az ellenállás a nullára van szorítva, a bíróságok is korlátozva működnek, és ők kihasználják ezt, hogy mire meglesz a tárgyalás, már ne legyen mit visszaadni, vélekedett.

A váradhegyfoki premontrei prépostság vezetője emlékeztetett, hogy a restitúciós bizottság soha nem állította, hogy az egykor híres premontrei gimnázium – melyben jelenleg a román és magyar tannyelvű Mihai Eminescu Főgimnázium működik –, illetve a mögötte található kert – melyre a kommunizmusban a Voința sportpályát építették – ne lett volna a szerzetesrendé. A per tárgyát az képezi, hogy a premontrei ingatlanok mennyire esnek a restitúciós törvény hatálya alá.

A Ghibu-féle érvelés

A Nagyvárad belvárosában található ingatlanegyüttes lényegében a két világháború közötti időszak óta jogi vita tárgya a román állam és a római katolikus egyház között, miután Onisifor Ghibu román politikus a román állam nevében 1936-ban önkényesen megváltoztatta az ingatlan telekkönyvét, és a premontrei rend helyett a román államot írta be tulajdonosként.

Ghibu ezt azzal indokolta, hogy a rend nevén szereplő ingatlanok a magyar állam, és nem az egyház tulajdonát képezték, az egyház csak használta azokat, így Trianon után magyar állami vagyonként a román államot illetik meg.