„Fegyvertelenek” a romániai gyógyítók

Romániában a regisztrált fertőzöttek több mint tizenhárom százaléka egészségügyi alkalmazott.

Tíz újszülöttnél mutatták ki a koronavírus jelenlétét egy temesvári kórházban, miközben az édesanyáknál elvégzett tesztek negatívak lettek, ami azt jelenti, hogy a fertőződés az intézményben történt. Nelu Tătaru román egészségügyi miniszter sürgős epidemiológiai vizsgálatot rendelt el. Romániában szinte mindennaposak a kórházakban történt szabálytalanságok miatti megbetegedések. Súlyos törvénytelenségek történhettek a nyomozást folytató ügyészek szerint a suceavai kórházban is, ennek nyomán alakulhatott ki tömeges fertőzés, amely többek között az egészségügyi személyzetre is átterjedt, kétszáz dolgozó betegedett meg. A Romániába márciusban beérkezett 260 ezer külföldön élő román állampolgár közül Suceava megyébe mintegy tízezren tértek vissza. A hatóságok egy héttel ezelőtt vesztegzár alá helyezték a koronavírus-járvány gócpontjává vált megyeközpontot.

Tizenhét egészségügyi dolgozó és tíz páciens fertőződött meg a koronavírussal a bukaresti sürgősségi kórházban. A román főváros katonai kórházában huszonnégy fertőzött dolgozót azonosítottak, szakemberek szerint további orvosok és ápolók is megbetegedhettek. Országszerte gondot jelentenek a kórházi megfertőződések. Több betegellátó intézményben tüntetéssel, valamint tömeges felmondással tiltakoztak az alkalmazottak, akik szerint megfelelő védőfelszerelés nélkül, „fegyvertelenül” küldik őket háborúba a járvány ellen. Romániában a regisztrált koronavírus-fertőzöttek több mint tizenhárom százaléka egészségügyi alkalmazott, a körükben tapasztalt fertőzések miatt pedig sorra kerülnek karanténba kórházi részlegek, megnehezítve az amúgy is túlterhelt gyógyítórendszer működését. Eddig közel félezer orvos, nővér, ápoló kapta el a fertőzést.

A regisztrált fertőzöttek több mint tizenhárom százaléka egészségügyi alkalmazott
Fotó: MTI/Veres Nándor

Vass Levente orvos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője lapunknak elmondta, az egészségügyi személyzet a legtájékozottabb réteg jelenleg, ezért náluk hatványozottabb a lelki nyomás. – A felmondások túlnyomó többsége nem a felelősségvállalás elutasításáról, hanem a védőeszközök hiányáról szól. Egyfajta felháborodott segélykiáltás ez – fogalmazott a marosvásárhelyi orvos-politikus. Hozzátette ugyanakkor, hogy intézményvezetési gondok is voltak például Suceaván: az alkalmazottak mellőzték vagy visszautasították a létező védőeszközöket.

Vass Levente szerint a román hatóságok most még tudják segíteni Suceavát erőforrásokkal, így katonaorvosok kirendelésével. Ami a többségében magyarlakta megyéket illeti, az RMDSZ-képviselő megjegyezte: Hargitában a járvány késői kezdete miatt egy második körben lehet súlyosabb a helyzet. – Az egész országra érvényes szigorú intézkedések oldását ­követően azok a régiók kerülhetnek veszélybe, ahol kevésbé alakult ki immunitás – fogalmazott. Arról is tájékoztatott, hogy Maros, Kovászna és ­Hargita megyében százötven lélegeztetőgép van, ami a könnyebb, lassúbb lefolyású járvány esetében elég lehet, de egy közepesnél, valamint a második hullámnál már kockázatot jelent.