Kritikát és államosítást ígér a Munkáspárt új vezetője

Kemény kérdések megválaszolására kényszeríti a kormányt, de nem fog az ellenzékiség kedvéért ellenzéket játszani.

Liverpool, 2020. január 18. Az ellenzéki Munkáspárt vezetői tiszségére pályázó Keir Starmer, a brit árnyékkormánynak az EU-tagság megszűnése folyamatát irányító minisztere a párt elnökjelöltjeinek bemutatkozó gyűlésén Liverpoolban 2020. január 18-án. A Munkáspárt április 4-én jelenti be új vezetőjének kilétét, akit február 21. és április 2. között postai szavazással választanak meg a párttagok öt jelölt közül. Jeremy Corbyn korábbi vezető a pártjának a december 12-i előrehozott választásokon elszenvedett történelmi veresége miatt mondott le. MTI/EPA/Peter Powell Fotó: Peter Powell

Kemény kérdések megválaszolására fogja kényszeríteni a kormányt, de nem fog az ellenzékiség kedvéért ellenzéket játszani – ezt ígérte a brit kormány járványellenes intézkedései kapcsán Keir Starmer (képünkön), akit szombaton választottak meg a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt (Labour) vezetőjének. Az 57 éves politikus könnyedén győzte le két riválisát, Rebecca Long-Bailey-t és Lisa Nandyt: a levélben történt szavazás során a Munkáspárt tagságának 56,2 százaléka, összesen 275 ezren voksoltak rá. Elődje, Jeremy Corbyn tavaly decemberben mondott le a párt vezetéséről, miután a Labour a legrosszabb választási eredményét érte el az 1930-as évek óta.

Fotó: MTI/EPA

Keir Starmer mindössze néhány évvel ezelőtt kezdte politikai pályafutását, 2015-ben választották meg először parlamenti képviselőnek London egyik központi kerületében. Előtte jogászként dolgozott, főleg nemzetközi emberi jogi ügyeknek szentelte az idejét, öt éven át az angol–walesi főügyészség igazgatója volt, szolgálataiért II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Az elmúlt években a marxista tanokat képviselő, Jeremy Corbyn vezette frakció és a Tony Blair-korszak centrista irányvonalát, neoliberális gazdaságpolitikáját preferáló csoportosulás között dúlt a harc a Munkáspárton belül, Keir Starmer pedig a kettő között helyezkedik el. A róla készült cikkek szerint az úgynevezett puha baloldal embere, támogatja a vasúti rendszer, a posta és a vízművek államosítását, a tandíjak eltörlését és a gazdagok megadóztatását. A brexit kérdésében az Egyesült Királyság EU-tagságának fenntartását és egy második népszavazás kiírását támogatta. A koronavírus okozta válsághelyzetben konstruktív ellenzéke akar lenni a kormánynak, de felhívta a figyelmet a tesztelések és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének hiányára.

Az Egyesült Királyságban lapzártánkig 41 903 koronavírus-fertőzöttet és 4313 halálesetet regisztráltak. A betegek között van Boris Johnson, aki önkéntes karanténba vonult, illetve várandós élettársa, Carrie Symonds. A hét végén életét vesztette a vírus legfiatalabb brit áldozata, egy ötéves gyermek, aki krónikus betegségben is szenvedett. A veszélyeztetett életkorban lévő, 93 éves II. Erzsébet tegnap este sugárzott, nemzetnek címzett beszédét mindössze egy védőfelszerelésbe öltözött operatőr jelenlété­ben vették fel. A televíziós stáb többi tagja a felvétel ideje alatt egy másik szobában tartózkodott. A királynő szerint nehéz időszakot kell átvészelnie az országnak, ezért önfegyelemre kérte a briteket.