Amerika kivonja néhány légvédelmi rakétáját Szaúd-Arábiából

Rutin vagy büntetés? A váratlan lépés után megindultak a találgatások, hogy az olajáron zördülhetett össze a két stratégiai szövetséges.

Forrás: honvedelem.hu

Az Egyesült Államok kivonja a Szaúd-Arábiába telepített Patriot légvédelmi rendszerek és más harci eszközök egy részét – erősítették meg hivatalosan a médiaértesüléseket. A váratlan lépés azonnal találgatásokra adott okot, hiszen alig néhány hónapja, hogy szaúdi olajlétesítmények ellen elkövetett – vélhetően iráni – drón- és cirkálórakéta-támadásra válaszul az amerikaiak ismét erősítést küldtek egyik fő közel-keleti szövetségesük védelmére. Tavalyi híradások szerint négy Patriot légvédelmi-rendszert, mintegy háromezer katonát, és támadó feladatokra is képes F-15-ös repülőgépeket telepítettek Szaúd-Arábiába. Hogy ezek közül mennyit érint a kivonás, azt nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem közölték.

Az időzítés viszont azért érdekes, mert a Reuters értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg még április elején összekülönböztek egy telefonhívás során. Az amerikai hírügynökség úgy tudja, a nézeteltérés oka az volt, hogy Szaúd-Arábia nem volt hajlandó csökkenteni az olajkitermelését, ami rekordalacsony szintre sodorta az árakat, ez pedig keményen sújtotta az amerikai gazdaságot is. A Reuters szerint Trump azzal fenyegetőzött, ha a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem fogja vissza a kitermelést, válaszul megvonja a katonai támogatást az országtól. A hírügynökség úgy tudja, Rijádra több fronton is nyomást helyeztek: az olajválságban leginkább érintett 13 szövetségi állam szenátora is levelet írt a koronahercegnek, valamint haragosan tiltakoztak a szaúdiak washingtoni nagyköveténél.

Megkérdőjelezi viszont ezt a forgatókönyvet, hogy az OPEC végül beadta a derekát. Nem sokkal az állítólagos telefonhívás után a kitermelés visszafogásáról döntött.

Trump újságírói kérdésre megkerülte a válaszadást, azzal kente el, hogy sokat mozgatják a csapataikat a Közel-Keleten és a világon is. Pénteken viszont már jelképes módon telefonon egyeztetett Szalmán szaúdi királlyal. Közleményükben ugyan nem említették a Patriotokat, de hangsúlyozták a két ország stratégiai szövetségét és katonai együttműködését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is azt hangsúlyozta egy interjúban, hogy a lépés nem érinti a két ország között kiváló viszonyt, csupán menetrendszerű átcsoportosításról van szó, Iránra pedig továbbra is fenyegetésként tekintenek.

Arról már megoszlik a szakértők véleménye, hogy mennyire rutinszerű a légvédelmi-rendszerek hazahívása. Való igaz, hogy már Mark Esper védelmi miniszter is azt nyilatkozta a Szultán herceg légi bázison tett látogatása során, hogy a jövőbeli jelenlét fenntartása a világ más részén kialakult biztonsági helyzettől függ. Bár néhány amerikai médium ezt is pedzegette, az iráni fenyegetés csökkenésével aligha számolnak. Valószínűbb, hogy más helyszíneken számítanak csapásra. Ilyen lehet például Irak, ahol januárban több amerikai bázisra lőttek ki rakétákat Iránból megtorlásként Kászem Szolejmani tábornok meggyilkolásáért. Az Irán-barát milíciák által végrehajtott kisebb-nagyobb támadások azóta is rendszeresek. Hogy a veszély nem múlt el, jól jelzi: a közelmúltban ugyancsak két Patriot rendszert telepítettek az országba az amerikai és szövetséges erők védelmében.

Bonyolítja még a helyzetet, hogy Szaúd-Arábia fizetett a védelemért. Híradások szerint 500 millió dollárral járult hozzá az amerikaiak költségeihez. Ezen kívül a királyság az egyik legnagyobb fegyvervásárló.