Az Egyesült Államok kivonja a Szaúd-Arábiába telepített Patriot légvédelmi rendszerek és más harci eszközök egy részét – erősítették meg hivatalosan a médiaértesüléseket. A váratlan lépés azonnal találgatásokra adott okot, hiszen alig néhány hónapja, hogy szaúdi olajlétesítmények ellen elkövetett – vélhetően iráni – drón- és cirkálórakéta-támadásra válaszul az amerikaiak ismét erősítést küldtek egyik fő közel-keleti szövetségesük védelmére. Tavalyi híradások szerint négy Patriot légvédelmi-rendszert, mintegy háromezer katonát, és támadó feladatokra is képes F-15-ös repülőgépeket telepítettek Szaúd-Arábiába. Hogy ezek közül mennyit érint a kivonás, azt nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem közölték.
Az időzítés viszont azért érdekes, mert a Reuters értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg még április elején összekülönböztek egy telefonhívás során. Az amerikai hírügynökség úgy tudja, a nézeteltérés oka az volt, hogy Szaúd-Arábia nem volt hajlandó csökkenteni az olajkitermelését, ami rekordalacsony szintre sodorta az árakat, ez pedig keményen sújtotta az amerikai gazdaságot is. A Reuters szerint Trump azzal fenyegetőzött, ha a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem fogja vissza a kitermelést, válaszul megvonja a katonai támogatást az országtól. A hírügynökség úgy tudja, Rijádra több fronton is nyomást helyeztek: az olajválságban leginkább érintett 13 szövetségi állam szenátora is levelet írt a koronahercegnek, valamint haragosan tiltakoztak a szaúdiak washingtoni nagyköveténél.
Megkérdőjelezi viszont ezt a forgatókönyvet, hogy az OPEC végül beadta a derekát. Nem sokkal az állítólagos telefonhívás után a kitermelés visszafogásáról döntött.
Trump újságírói kérdésre megkerülte a válaszadást, azzal kente el, hogy sokat mozgatják a csapataikat a Közel-Keleten és a világon is. Pénteken viszont már jelképes módon telefonon egyeztetett Szalmán szaúdi királlyal. Közleményükben ugyan nem említették a Patriotokat, de hangsúlyozták a két ország stratégiai szövetségét és katonai együttműködését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is azt hangsúlyozta egy interjúban, hogy a lépés nem érinti a két ország között kiváló viszonyt, csupán menetrendszerű átcsoportosításról van szó, Iránra pedig továbbra is fenyegetésként tekintenek.
