Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában

Európában kezdenek feledésbe merülni a nyolc évtizeddel ezelőtti események: egyre kevesebben vannak, akik személyesen is átélték a háborús borzalmakat, netán maguk is a fronton szolgáltak, és egyre távolibbnak tűnik a világ szinte minden szegletét elérő pusztítás és halál. Ma egy újabb kerek évfordulóhoz érkeztünk: 75 éve ezen a napon ért véget Európában az emberiség legnagyobb, legpusztítóbb háborúja, a második világháború, amely legalább 85 millió áldozatot követelt. A Covid–19-járvány kirobbanása miatt azonban nem lesznek nagy, nyilvános események, sem katonai felvonulások. Csendben, otthon emlékeznek.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 05. 08. 16:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hirtelen kirobbant Covid–19-járvány csak Európában ez idáig már 150 ezer áldozatot követelt. Habár messze van még ez a szám a második világháború pusztításához képest, mégis, az elmúlt időszakban egyre többen vonnak párhuzamot az idei év és a nyolc évtizeddel ezelőtti események között. Egyre többször kerül elő a retorika, hogy „háborús időket élünk”, és abban valóban lehet valami, hogy ismét – ahogy a XX. század közepén is – az egész világ harcban áll, csak most egy vírus ellen.

Németország 1945. május 8-án aláírta a feltétel nélküli kapitulációt, és közel hatévnyi pusztító háború – pontosabban annak az európai része – véget ért. Függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon állt a világméretű konfliktusban, a milliók életét követelő összecsapások végéről minden nemzet a maga módján emlékezik meg. Idén a 75. évfordulóhoz érkezünk, ezért számos ország nagyszabású ünnepségekkel készült rá. A koronavírus-járvány miatt azonban szinte mindenhol le kellett mondani a nyilvános megemlékezésekről. A helyzetet különösen nehezíti, hogy a még élő veteránok, akik részt vettek a második világháborúban, már mindannyian 90 év felettiek, és a vírus sajátosságaiból adódóan a leginkább veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, ezért bármiféle nyilvános esemény az ő életüket és egészségüket teszi kockára.

„Nem tarthatjuk meg a felvonulásokat és az utcai ünnepségeket, amelyeket a múltban élvezhettünk, de mindannyian, akik 1945 óta születtünk, teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy mindent, amit a legjobban értékelünk, a második világháborút megnyert generációnak köszönhetünk” – idézte a BBC a brit miniszterelnök, Boris Johnson szavait.

Európa-szerte elmaradnak a nyilvános események. A megemlékezés leginkább a televíziók képernyőjére vagy az online térbe kerül át. A háborús veteránok felköszöntése is a digitális eszközök segítségével történik. Nagy-Britanniában II. Erzsébet helyi idő szerint este 21 órakor tartja majd az ünnepi beszédét: pontosan ekkor, 75 évvel ezelőtt apja, VI. György király a rádióban jelentette be a háború végét az országnak.

Ázsiában Németország kapitulációja után a világháború még hónapokig folytatódott. További több millió áldozat és két atombomba kellett ahhoz, hogy az emberiség legpusztítóbb konfliktusa mindenhol véget érjen 1945. szeptember 2-án. Habár Európában a Covid–19-járvány miatt nem emlékezhetünk meg nyilvánosan a háború végéről, abban még bízhatunk, hogy a következő, szeptemberi nemzetközi évfordulóra már hátha megváltozik a helyzet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.